A március 6-án megrendezett rendkívüli EU-csúcson két kormányfő, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök, felvetette a vétó lehetőségét. Fico leginkább azért aggódik, mert Szlovákiába nem érkezik gáz Ukrajnán keresztül, és szeretné, ha az ország ki tudna maradni az ukrán fegyverek támogatásából, ezért döntöttek úgy, hogy közösen lépnek fel.

Orbán Viktor azonban sokkal szélesebb körű követeléssel állt elő: a magyar kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió megosztott Ukrajna ügyében, és arra kérte Antonio Costát, az Európai Tanács elnökét, hogy a csúcs végén ne hangozzon el Ukrajnával kapcsolatos mondat. Ehelyett arra ösztönözte az EU-t, hogy kezdjen egyoldalú tárgyalásokat Oroszországgal, hasonlóan az Egyesült Államokhoz.

A Politico által megszerzett friss javaslatok szerint a tagállamok vezetői felszólítják az Európai Bizottságot, hogy járjanak el Ukrajna és Szlovákia gáztranzit-megállapodásának újratárgyalásában. Ezzel sikerült meggyőzni Ficót, hogy ne éljen vétójogával, ami Orbán számára győzelmet jelentett, mivel a magyar miniszterelnöknek így sikerült elérnie, hogy a teljes EU támogatását élvezze a tárgyalások során.

Orbán Viktor már a csúcs előtt is jelezte, hogy vétóval élhet, hiszen a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az EU továbbra sem képes közös álláspontra jutni Ukrajna ügyében. A csúcs szünetében Orbán egy rövid videót is közzétett, amelyben kifejtette, hogy miközben a többség folytatná a háborút, Magyarország nem ezt a lépést támogatja.

Az Egyesült Államok világosan jelezte, hogy a támogatás mértékét jelentősen csökkentik, sőt egyes területeken meg is állítják azt. Az európai vezetők többsége viszont abban az irányba érvel, hogy a háborút folytatni kell, így Európa nemcsak az eddigi terhet vállalja, hanem átvállalja az Egyesült Államok által eddig finanszírozott katonai költségeket is.

A szlovák miniszterelnök védelme érdekében az EU tagállamai különböző megoldásokat kerestek, amelyek révén elkerülhették volna Orbán vétóját. Az EU több tagállama készen állt arra, hogy a vétó esetén Ukrajnáról szóló konklúziót 26 aláírással fogadják el, ami már a múltban is előfordult hasonló helyzetekben.

A csúcsváltoztatások során az európai védelemről szóló részeket a tagállamok kormányfői aláírták, amit már 20:25-kor feltöltöttek az Európai Tanács hivatalos oldalára. E dokumentumban a tagállamok hangsúlyozták, hogy az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelme érdekében, és képesnek kell lennie az autonóm kihívások, például Oroszország ukrajnai agressziójának kezelésére.

A tagállamok megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják védelmi költségvetésük növelését, és rugalmasabban kezelik a Stabilitási és Növekedési Paktumot. Ezen változások elősegítette a közös hitelfelvételt, amiben kulcsszerepet játszott Olaf Scholz német kancellár is. Emellett az európa védelmi ipari helyzetről március 20–21-én és júniusban is tárgyalni fognak.