Kezdetét veszi a kivételes figyelmet felkeltő EU-csúcs Brüsszelben, ahol Orbán Viktor várható vétófenyegetése ismét dominálhatja a diskurzusokat. Antonio Costa, az Európai Tanács elnökének meghívólevele alapján a tanácskozás egyik központi témája a biztonságpolitika, különös figyelmet szentelve Ukrajna helyzetére.

A közelmúltban tartott csúcstalálkozón Orbán Viktor még a közös konszenzust is elutasította, amely lehetőséget adott volna a tagállamoknak, hogy együttesen támogassák Ukrajna EU-s tagsági törekvéseit. Ez különösen aggasztó, hiszen a többi résztvevő ország egyértelmű jeleket adott arra, hogy együttesen akarnak fellépni az ukrán támogatás érdekében.

A március 6-i csúcstalálkozón a résztvevő 27 ország vezetője közül 26-an azonnal megfogalmazták elkötelezettségüket Ukrajna mellett. Orbán azonban nemcsak hogy nem járult hozzá a közös nyilatkozathoz, de még az eddig megszokott közleményekhez sem csatlakozott, amik a támogatást vagy a tartós békét hangsúlyozták.

Az Európai Tanács döntései, bár nem rendelkeznek közvetlen jogszabályi kötelezettségekkel, komoly politikai következményekkel bírhatnak. Az ukrán felvételi folyamat kapcsán Orbán vétója nemcsak az EU-s politikai klímát, hanem a térség biztonságát is befolyásolhatja.

A visszautasított közös védelmi csomag során a többi tagállam könnyedén elkerülheti Orbánt, ami már az előző csúcson is felszínre került. A védelmi pénzügyi intézkedések fontos része lehet az EU közös biztonsági stratégiájának. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy 800 milliárd eurós javaslatot terjesztett elő, amely célja a tagállami védelmi kapacitások megerősítése.

Orbán nemcsak az ukrán csatlakozási folyamatot, hanem a közösen megszabott védelmi források elosztásának ideáját is ellenzi. Ez utóbbi már régóta vitás kérdés a magyar kormány és az EU között, hiszen Orbán eddig többször is vétót helyezett kilátásba, ha a támogatási javaslatok nem felelnek meg Magyarország elképzeléseinek.

A közelmúlt budapesti EU-csúcs keretein belül a versenyképesség kérdésköre is sürgetővé vált. A miniszterelnök elhangzott nyilatkozatai hangsúlyozták a fenntartható gazdasági növekedés szükségességét, azonban a magyar kormány által eddig képviselt politikák nem tűnnek a várt fejlődést biztosítónak. A jövőbeni EU-költségvetés kérdése is kulcsfontosságú téma, hiszen a Brexit következtében jelentősen csökkentek a tagállamok hozzájárulásai, ami új kihívásokat támaszt a források biztosítása terén.

Costa elnök jelezte, hogy a következő találkozón a migráció kérdése is napirendre kerül, hangsúlyozva, hogy a közel-keleti válságok megoldása szoros összefüggésben áll az EU működésével. Orbán vétófenyegetései hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyar kormány ismételten marginalizálódjon a közös európai döntéshozatalban, ami hosszú távon nemcsak országunk, hanem a régió biztonságára is kihatással lehet.