A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály augusztus elején már levelet írt Sulyok Tamás köztársasági elnöknek, hogy figyelmeztesse őt a nyugdíjasokat érintő sürgető problémákra. Az elnök szerint több mint félmillió nyugdíjas (504 ezer fő) kénytelen megélhetéshez minimum szükséges összeg, 140 ezer forint alatt élni. Az elöregedő társadalomban különösen aggasztó a hátrányos helyzetű településeken élő idősek és a nők, férfiak ellátása közötti szakadék növekedése is.

Karácsony Mihály azt kéri, hogy Sulyok Tamás szorgalmazza az idősek életkörülményeinek javítását, a kiszolgáltatottság csökkentését, és a társadalmi megbecsülés emelését célzó törvénytervezet kidolgozását. Mivel az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök kezdeményezhet törvényeket, így Sulyok Tamás segíthet a nyugdíjasok kéréseinek közvetítésében.

A szükséges törvénytervezet számos szempontot figyelembe venne, így például a fenntarthatóságot és a méltányosságot. A Nyugdíjas Parlament hangsúlyozta, hogy az idősek nem terhet jelentenek, hanem értékes erőforrások a társadalom számára. Sőt, megfelelő ösztönzőkkel növelhetők a nyugdíjcélú önellátást támogató pénzügyi termékek népszerűsége.

Az igazságosság érdekében a nyugdíjasok azt kérik, hogy a nyugdíjjogosultsággal rendelkező idősek jövedelme ne legyen kevesebb a tárgyévi átlagos öregségi nyugdíj hatvan százalékánál. Kérik továbbá a nemek és települések szerinti eltérések korrekcióját, valamint a közfinanszírozott öregségi nyugdíjak maximálásának bevezetését. Az idősügyi tanács létrehozásával céljuk, hogy az államigazgatással való kapcsolatokat formálják, ezzel segítve az idősek érdekképviseletét.

Bár Sulyok Tamás elismerte, hogy az elképzelések méltányolandóak, hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer és annak finanszírozása elsősorban a kormány feladata. Ezért a Sándor-palota lehetőségei e kérdésekben korlátozottak.

Nem csupán a nyugdíjasok érdekeit képviselik, hanem egy teljesen új, integrált megközelítést javasolnak, amely figyelembe veszi a társadalmi egyenlőség és a jogok védelmének fontosságát is. Az idősügyben kialakított új kapcsolatok megerősíthetik a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésüket, és jelentős pozitív hatással lehetnek az idősek életminőségére ezáltal.