A közvélekedés egyik legismertebb sztereotípiája, hogy ami szép, az jó is. Ez a gondolkodásmód táplálja a holdudvarhatást, amely egy kognitív torzítás, és nap mint nap mindenki életében látható. A marketingcégek is kihasználják ezt a pszichológiai jelenséget, hiszen az emberek hajlamosak pozitív tulajdonságokkal felruházni azokat, akik szépek és jól néznek ki, függetlenül attól, hogy mennyire ismerjük őket. Ezt a jelenséget már 1920-ban Edward Thorndike pszichológus is vizsgálta. Kísérleteiben a katonák megjelenésének értékelését kérte a parancsnokoktól. Az eredmények szerint a fizikailag vonzó katonák más tulajdonságaikban, például megbízhatóságban és intelligenciában is magasabb értékelést kaptak.

A holdudvarhatás hatása már gyerekkorunkban is megjelenik: a szépség erősebb elképzeléseket hoz létre a barátságokról és a társadalmi kapcsolatok megerősítéséről. A tévésorozatokban is építenek a sztereotípiákra, mint például a Gossip Girl Blair Waldorfja, aki gazdag családból származik és makulátlanul néz ki. Emellett a Jóbarátok Rachel Green karaktere is példa arra, hogy a szépség és a kedvesség hogyan formálja a nézők véleményét. Rachel vonzereje miatt kedveljük, noha valójában nem rendelkezik hatalmas intellegciával.

A Kardashian–Jenner klán tagjai is folyamatosan azon dolgoznak, hogy kihasználják a szépség nyújtotta kiváltságokat; hatalmas követőtáborral rendelkeznek, és sokan szeretnének hasonlítani rájuk. Ők most a szépség- és divatipar ikonikus alakjai, akik befolyásolják a szépségideálokat. Azonban ez a sztereotípiák és a holdudvarhatás által létrehozott kultúra sok esetben feszültséget okoz, hiszen a külső megjelenés túlsúlya elhomályosítja a valódi értékeket is.

A pretty privilege, azaz a vonzó emberek privilégiuma, szorosan összefonódik a holdudvarhatással, hiszen ez a jelenség abból fakad, hogy a szépek általában több előnyhöz jutnak az életük során. A szép emberek sokszor kedvezőbb bánásmódban részesülnek, különösen a munkahelyeken, ahol a vezetők tudatalatti előnyben részesíthetik őket. Ez a torzítás egyenlőtlen karrierlehetőségekhez vezethet, és hosszú távon mentális problémákat okozhat, mivel a kevésbé vonzó emberek alulértékelésben részesülhetnek, míg a szépek túlértékeltként élhetnek.

Az elmondottak alapján a tudományos kutatások egyre inkább alátámasztják, hogy a szép embereket valóban okosabbnak tartják, a korai benyomások általában kedvezőbbek róluk. Az evolúciós pszichológia szerint a férfiak mindig is a fiatal, vonzó nőket tartották ideálisnak, míg a nők azokat a férfiakat látták vonzónak, akik magasabb társadalmi státusszal rendelkeztek. Ezen szempontok tükrében a szépség és az intelligencia összefonódik, és a jövőbeli kutatások várhatóan még több érdekes összefüggést hoznak majd napvilágra.