A magyar lakosság környezettudatossága gyakran csak akkor aktiválódik, amikor az közvetlen hatással van a pénzügyi helyzetükre. Varga Katalin, az epr.hu szakértője, aki az epr- és hulladékbevallási szolgáltatások terén is tapasztalattal bír, arra figyelmeztetett, hogy igen sok vállalat még mindig nem tudja, milyen új kötelezettségeket rónak rájuk az új szabályozások.

EPR és DRS bevezetése

Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) és a DRS (betétdíjas rendszer) bevezetése jelentős változásokat hoz a hulladékgazdálkodás terén. Az EPR rendszer lényege, hogy a gyártók felelősséget vállalnak a termékeik teljes életciklusáért, beleértve a hulladékká válást és az újrahasznosítást is. A cél a hulladék keletkezésének csökkentése és az újrahasznosítás arányának növelése.

EPR-díjtételek

Az EPR-díjtételek a következő termékekre vonatkoznak: - Műanyag csomagolások: 219 forint/kilogramm - Fém csomagolások: 186 forint/kilogramm - Papír- és kartoncsomagolás: 173 forint/kilogramm - Facsomagolások: 19 forint/kilogramm

DRS célja és működése

A DRS célja pedig az, hogy ösztönözze a fogyasztókat a visszaváltható italcsomagolások, például a PET-palackok és fém dobozok visszaviszítésére. A fogyasztók egy előre meghatározott betétdíjat fizetnek, amelyet a termék visszaváltásakor visszakapnak, így segítve ezzel a körforgásos gazdaságot.

A DRS bevezetése

A DRS rendszer 2024. január 1-jétől lép életbe, és az érintett termékek között szerepelnek a maximum 3 literes műanyag, üveg és fém italcsomagolások. A betétdíj mértéke palackonként 50 forint. A rendszer célja itt is a hulladék mennyiségének csökkentése és az újrahasznosítás növelése.

Vállalati kötelezettségek

A vállalatoknak szigorú kötelezettségeik vannak, amelyek közé tartozik a negyedéves adatszolgáltatás teljesítése és a megfelelő nyilvántartások vezetése, melyekért az EPR és DRS egyaránt felelőssé teheti őket. Az EPR keretein belül a hulladékcsökkentés és az anyagok újrafelhasználásának ösztönzése kiemelt szerepet kapott az EU-s irányelvek alapján.

Beruházások és társadalmi tudatosság

Az új rendszerek bevezetése komoly beruházásokat igényel, a hulladékgyűjtő pontok létrehozása és a logisztikai rendszerek fejlesztése is feladatul adódik a cégek számára. A fenntarthatóságért felelős vállalati kultúra kialakítása érdekében fontos a társadalmi tudatosság növelése is, ami jelenleg Magyarországon hiányzik. Varga Katalin figyelmeztetett arra, hogy a környezettudatos magatartás nem csupán a vállalatok teendője, hanem a lakosság aktív közreműködése is elengedhetetlen.

Jövőbeli kihívások és ESG irányelvek

A jövő környezeti teljesítménye szempontjából fontos, hogy a kis- és középvállalkozások is felkészüljenek az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) irányelvekre, hiszen a megfelelés e paramétereknek jelentős mértékben befolyásolhatja gazdasági lehetőségeiket. Az EPR és DRS rendszerek hatékonysága nagymértékben attól függ, mennyire hajlandóak a vállalatok és a fogyasztók együttműködni egy fenntarthatóbb jövő érdekében. A szakértők a figyelmen kívül hagyás és az elutasító hozzáállás közepette mindenkit figyelmeztetnek a környezeti felelősségvállalás fontosságára.