A legfrissebb fejlemények alapján Brüsszelben bejelentették, hogy jelentős reformok várnak a gyógyszerinformációkra, különösen a nyugdíjas korú betegek számára. A fogyasztóvédelmi szervezetek, például a BEUC, hangsúlyozzák, hogy a papíralapú betegtájékoztató sok ember számára az egyetlen információforrást jelenti, különösen a vény nélkül kapható gyógyszerek esetében. Az idősebb, digitális készségekkel nem rendelkező betegek különösen sérülékenyek: az EU-ban a 75 év felettiek teszik ki a receptre felírt gyógyszerek felhasználóinak 82%-át.

Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a QR-kódos megoldás bevezetése hátrányosan érintheti a vidéken élőket is, ahol a digitális infrastruktúra hiányos, és sokak számára nehézséget okoz a technológiai alkalmazás. Az új szabályozás értelmében azonban a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy helyben nyomtatják ki a betegtájékoztatókat.

A gyógyászati szakemberek szerint ez jelentős terhet róna rájuk, mivel a nyomtatási költségek, beleértve az eszközöket, papírt és tintát, drágák, és akadályozhatják a gyógyszertárak zökkenőmentes működését. Emellett a gyógyszerészek már így is túlterheltek, és a betegtájékoztatók megnyomtatása csökkentené a gyógyászati tanácsadási tevékenységre fordítható időt.

A jogalkotási folyamat mögött egyesek szerint a gyógyszeripari lobbi állhat. Bár az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hivatalosan nem vesz részt a törvényalkotásban, korábban támogató nyilatkozatokat tett az ePI (elektronikus betegtájékoztató) mellett, és az iparági szereplők, például a Pharma.be is aktívan lobbiznak. Az EMA jövőre pilotprojekt eredményeit ismerteti, de a digitális átállás során eddig nem kérdezték meg a betegek véleményét, ami aggasztó a Medical Leaflets Patient Safety (MLPS) szerint.

Az EU-ban a digitális átállás kérdése egyre égetőbb, hiszen a lakosság 32%-a még mindig nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. Ha nem találunk megfelelő megoldást, az extrém digitalizáció komoly következményekkel járhat az emberek mindennapjaira. A helyzet kezelésére elengedhetetlen, hogy a gyógyszeripar és a politika minél gyorsabban reagáljanak a felmerülő kihívásokra, hiszen ez nem csupán a gyógyszerek biztonságáról és hozzáférhetőségéről, hanem az egészségügyi ellátás jövőjéről is szól.