A Főpolgármesteri Hivatal energikusan elutasította a kormány legújabb tervét, amely szerint a nagyobb önkormányzatoknak a Magyar Államkincstárnak kellene átutalniuk forrásaik egy részét. Kiss Ambrus, a Városháza igazgatója hangsúlyozta: ez az intézkedés tovább csorbítaná az önkormányzatok függetlenségét, és egy újabb lépés lenne a költségvetési önkéntes hitelfelvétel megtiltásának sorában, valamint a szolidaritási adó elvonásaira is rámutatott. Kiss Az új terv, mint fogalmazott, olyan, mintha „fekete lyukba öntenék a pénzt”, ahonnan lehet, hogy visszakapják, de az is lehet, hogy nem.

A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont a jelenlegi tervre úgy reagált, hogy ez nem sérti az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, sőt, az intézkedés akár 31 milliárd forint megtakarítást is eredményezhet a központi költségvetés számára.

Hasonló véleményt osztott meg Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere is az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol hangsúlyozta, hogy a terv ellentétes az önkormányzati törvénnyel és az önkormányzati autonómiával. Baranyi közölte, hogy az önkormányzatok saját pénzükkel kénytelenek támogatni a központi költségvetés likviditási problémáit, ami teljese abszurd helyzetet teremt. "Remélem, nem komoly a dolog" – mondta.

A múlt héten nagy vihart kavart a tervezet, amely 49 önkormányzat (a főváros, a budapesti kerületek és a megyei jogú városok) számára kötelezővé tenné, hogy a napi működéshez nem szükséges forrásaikat a Magyar Államkincstárhoz utalják. Ez a kötelezettség legnagyobb részük a költségvetési kiadásaik 5%-át meghaladó többletforrásokra vonatkozna.

A javasolt intézkedés végrehajtását fokozatosan tervezik bevezetni: először 2024. október 1-ig lenne érvényes a kiválasztott 49 önkormányzatra, majd 2027-től kiterjedne a többi városra is. Végezetül 2028-tól már a községekre és nagyközségekre is vonatkozna.

A minisztérium állítása szerint a törvényjavaslat kidolgozása során fontos szempont volt, hogy megőrizzék az önkormányzatok pénzügyi autonómiáját, amit ezzel nem veszélyeztetnek. Az önkormányzatok számára nem jelent többletadminisztratív terheket sem, és a kamatbevételt sem fogják elveszíteni.

Fontos, hogy a kereskedelmi banki számlavezetés továbbra is megmarad, tehát a szolgáltatás államosítására nincs szó. Ugyanakkor a pluszlikviditást a Magyar Államkincstárhoz kell átirányítani, és a banki számlákon csupán annyi pénz marad, amennyi elegendő a napi költségek fedezésére, ami tapasztalatok alapján a legutolsó évi költségvetési kiadás 5%-ának megfelelő összeg.

Az önkormányzatok felügyelete alatt álló pluszforrásokat a jövőben szabadon felhasználhatják, és továbbra is jogosultak bankoktól likviditási hitelt felvenni, amint azt eddig is tették.

Az államkincstári utalások tranzakciós illeték alól mentesek lesznek, és az önkormányzatok eddig lekötött betétek helyett alternatívát kínál a vásárolható önkormányzati kötvény, amelynek kamata évi 6,5 százalék, megegyezve a jegybanki alapkamattal. Ez kedvező lehetőség, hiszen a befektetés bármikor visszaváltható, míg az önkormányzatok az arányos kamatot is megkapják.

A kormány várakozásai szerint a javasolt intézkedés 31 milliárd forint megtakarítást generálhat a központi költségvetésnek. A megtakarítás abból fakad, hogy a kivont likviditás miatt az államnak kevesebb állampapírt kell kibocsátania, ezáltal csökkentve a kamatköltségeket. A kormány a 300 milliárd forint körüli keret 10%-os részét tervez önkormányzati államkötvénybe fektetni, azonban ezt nem kötelező teljesíteni, így az önkormányzatok szabadon dönthetnek, hogy a teljes összeget befektetik-e.