Brit vállalkozások ezrei csatlakoztak egy hatalmas csoportos keresethez, amely a Visa és a Mastercard ellen indult az irreálisan magas interchange díjak miatt. Az érintett felek között jótékonysági szervezetek, egyetemek és vendéglátóipari vállalatok is megtalálhatóak, akik összesen négy milliárd dollárra rúgó kártérítést követelnek.

A csoportos kereset célja, hogy a bíróság kötelezze a kártyatársaságokat a díjak arányos csökkentésére, mivel ezek a terhek jelentősen növelik a kereskedelmi kártyás tranzakciók költségeit. A keresetet képviselő Stephen Allen hangsúlyozta, hogy a díjak egyfajta „adóként” nehezednek a kereskedőkre, amely megnehezíti a fenntartható működést.

Az ügy előzménye, hogy a brit versenyjogi bíróság, a Competition Appeal Tribunal, 2024 augusztusában lehetővé tette a perben való részvételt. Azok a vállalatok, amelyek éves forgalma nem haladta meg a százezer fontot a járvány előtti időszakban, automatikusan csatlakoznak a keresethez, hacsak nem lépnek ki belőle.

A legnagyobb vesztesek között különös figyelmet érdemelnek a jótékonysági szervezetek, akik évről évre jelentős összegeket vesznek el a felajánlott adományokból a magas kártyadíjak miatt. Sok adományozó talán nem is tud róla, hogy az általa támogatott szervezetek számára szánt összegek egy része a tranzakciós költségek mellett kárba vész. Ezek az adatok pedig rávilágítanak a transzparencia hiányára a kártyás díjak szabályozásában.

A Visa és a Mastercard ügyvezetése már hosszú ideje kritika kereszttüzében áll, és az európai bíróságok is bírálják őket. Az aktuális per nem csupán a kártyatársaságokat érinti, hanem rávilágít a jótékonysági szektorra gyakorolt hatásokra is. Az ügy kimenetele precedensértékű lehet, amely világszerte meghatározhatja a hasonló díjak alakulását, így figyelemmel kísérhetjük, mire vezet az ügy, és milyen hatással lesz a jövőbeni kártyás tranzakciókra és díjakra.

Az ügy kimenetele tehát nemcsak a brit vállalkozásokra, hanem a globális pénzügyi rendszerre nézve is jelentős következményekkel járhat.