Egészség

Mikor egyél? Hogy befolyásolhatja csontjaidat a helytelen időzítés!

2025-09-06

Szerző: Levente

Tartod magad az étkezési rutinodhoz vagy gyakran hagyod ki a reggelit, esetleg késő este vacsorázol? Egy új tanulmány figyelemre méltó kapcsolatot talált a csonttörések kockázata és az étkezési szokások között. Talán itt az ideje, hogy átgondold napi rutinodat!

A kutatás rámutat, hogy a reggeli kihagyása vagy a késői vacsora negatívan hathat a csontok egészségére. A Journal of the Endocrine Society-ben publikált tanulmány elsőként említette, hogy ezek az étkezési szokások összefüggésbe hozhatók a csontritkulás miatti törések magasabb kockázatával.

A csontritkulás (oszteoporózis) a csont ásványianyag-tartalmának csökkenésével jár, ami gyengíti a csontokat és növeli a törés esélyét. Magyarországon körülbelül 700 000 embert érint ez a betegség, különösen az idősebb korosztályban, ahol a nők körében a csontritkulás előfordulása 21,6%, míg férfiaknál 6,2%.

Már régóta tudjuk, hogy a dohányzás, alkoholfogyasztás és a mozgáshiány kockázati tényezők, de a kutatók most a napi étkezési szokások hatását is részletesen vizsgálták.

"Ez a tanulmány megerősíti azt a gondolatot, hogy az életmód — nemcsak a tápanyagok — befolyásolhatja a csontok egészségét" — mondta Theresa Gentile dietetikus.

Mire jutottak a kutatók?

A kutatás során 927 130, 20 év feletti japán felnőtt adatait elemezték, akik részt vettek egy egészségügyi adatbázisban. Az alanyok életmódbeli kérdőívet töltöttek ki, majd átlagosan 2,6 éven keresztül figyelték őket, hogy kialakul-e náluk oszteoporózis.

A statisztikai elemzés alapján kiderült, hogy akik hetente több mint három alkalommal kihagyták a reggelit, 18%-kal nagyobb eséllyel szenvedtek csonttörést.

Továbbá, azok, akik hetente több mint háromszor vacsoráztak lefekvés előtt két órán belül, 8%-kal nagyobb eséllyel törtek el.

"Megfigyeltük, hogy ezek az étkezési szokások gyakran járnak együtt más egészségtelen viselkedésekkel, mint például a dohányzás, a mozgáshiány és az alváshiány" — mondta Hiroki Nakajima, a kutatás vezető szerzője.