Az idei nyár a legtöbb felmérés szerint rendkívül forró és száraz volt Magyarországon. A HungaroMet legújabb tanulmánya arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés és a légköri vízforgalom jelentős hatással volt az időjárási viszonyokra. A magasan lévő levegő képes több nedvességet felszívni, mint amennyit a felszín képes elpárologtatni, így az év folyamán az ország területén rekordmagas hőmérsékletek alakultak ki.

A mérések szerint 2024 nyarán lett a legmelegebb a Kárpát-medencében, a június és augusztus hónapok során ezen a területen az egyes hónapok rekordértékeket döntöttek meg. A száraz időszakok hosszabb elterjedésével sok területen csökkent a csapadék mennyisége, amely különösen súlyosan érintette a mezőgazdaságot.

Szeptember végén azonban egy hirtelen csapadékos időszak következett be, ami súlyos árvizeket okozott több helyszínen. A tanulmányban megfigyelt globális háttér jelenségei közé tartozik a Hadley-cellák működése és a nyugati szelek elmozdulása is. Ez a két tényező jelentősen hozzájárult a trópusi nedvesség elterjedésének csökkentéséhez az Északi féltekén, amely további hőhullámokhoz vezetett Európában.

A feljegyzések szerint a nyári hónapok során a hőmérséklet emelkedésével a légkör telített lett, ami a későbbi esőzések intenzitását is befolyásolta. Különösen az őszi hónapokban a felhalmozódott energia felszabadulása révén ciklonok kialakulásához vezetett. A meteorológusok figyelmeztetnek arra, hogy ha a globális felmelegedés továbbra is fennmarad, a jövő nyarak továbbra is hasonlóan szélsőséges időjárási viszonyokat produkálhatnak.

Hogyan reagál a mezőgazdaság? A gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell az új valósághoz: a vízhiány miatt az öntözés iránti igény nő, míg a csapadékkal való elosztás egyre kaotikusabbá válik. A klímaváltozás tehát nem csupán egy távoli jogi és politikai ügy, hanem a hétköznapok valósága a közép-európai állampolgárok számára is.