Bokor Nándor, a BME fizika tanszékének docense és az egyetem egyik legnépszerűbb tanára, aki bárkit elbűvöl humorával és igen érthető előadásaival, egyértelműen bebizonyítja, hogy az időutazás nem csak álom. Diákjai az évek során rengeteg pozitív visszajelzést adtak neki, és nem véletlenül. Nándor nemcsak a kvantumfizika és a relativitáselmélet szakértője, hanem emellett a fénysebességgel kapcsolatos mindennapi alkalmazásokról is beszél, mint például a GPS-technológia.

A relativitáselmélet segítségével Nándor bemutatta, hogy a téridő vizsgálata során geometriai ábrázolások nagy segítséget nyújtanak. A kérdésre, hogy miként kapcsolódik a téridő a geometriához, elmagyarázta: „A fizikai világ sok izgalmas jelensége leírható geometriai fogalmakkal, és így jobban meg is érthető.”

Nándor arra is felhívta a figyelmet, hogy az időt nem lineárisnak, hanem inkább görbültnek képzeljük el, ami lehetővé teszi, hogy olyan paradoxonok merüljenek fel, mint az, hogy fiatalabbak lehetünk a gyermekeinknél. „Einstein óta tudjuk, hogy magunknak egyedi világvonalunk van az életünk során. Ez azt jelenti, hogy míg valaki egyenes vonalon halad, lehet, hogy egy másik ember, aki hasonló időt töltött el, sokkal jobban elöregedett.”

Az időutazás lehetősége azonban komoly logikai ellentmondásokkal jár. Ha például megölnénk a nagyszüleinket a múltban, sosem születnénk meg, így a paradoxon nem működhet. A fizikai törvények szerint a múltbeli események megváltoztatása a jelenünket is megváltoztatja – ezt Nándor szakszerűen érinti az időutazás lehetséges következményeiről szóló eszmecseréink során.

Bár sokan álmodoznak a múltbeli események megfigyeléséről, mint találkozó a híres történelmi alakokkal vagy a nagy felfedezések szemtanúivá válni, Bokor Nándor halkan figyelmeztet: „A természet törvényei megkövetelik, hogy a fénysebességet soha ne lépjük át. Nem találkoztunk még sem féreglyukkal, sem pedig más módszerrel, amellyel megkerülhetnénk ezt a korlátot a fizika törvényei között.”

Igaz, hogy a tudomány fejlődése során sok elmélet született, amely ezeket a kihívásokat próbálja megmagyarázni, a féreglyukak létezése továbbra is csupán spekuláció. Az időutazás kérdésében a tudomány jelenlegi állása és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövő még sok rejtélyt tartogat.

Nándor továbbá megemlíti, hogy a relativitáselmélet közvetlen hatással van a GPS technológiára is, melyet az 1970-es években fejlesztettek ki katonai célok érdekében. A GPS-rendszerekben található pontos mérésekhez elengedhetetlen a relativisztikus hatások figyelembevétele, harminc másodperc eltérés már 10-15 kilométeres tévedést jelenthet a földrajzi helymeghatározásban.

„Érdemes átlépni a matematikával kapcsolatos félelmeinket, mert az tudományos megértés segíthet a világ legnagyobb kérdéseinek feltárásában – mondja Nándor, aki egyben inspirálni szeretné hallgatóit az ismeretek mélyebb elsajátítására, hogy talán egyszer ők is a jövő időutazói lehetnek.