A mesterséges intelligencia (MI) már régóta nem csupán adatfeldolgozásra és képgenerálásra képes – ma már könyveket is ír, fordít, szerkeszt, sőt, illusztrál is. A világ különböző pontjairól érkező hírek szerint a könyvkiadók egyre több olyan kéziratot kapnak, amelyeket részben vagy teljesen MI generált. Az ilyen művek minősége folyamatosan javul: a legutóbbi időkben kaptak már elismerést, mint például a japán szerző, Rie Kudan, aki hazájában a legnagyobb irodalmi díjat nyerte el, miközben a szöveg jelentős részét a ChatGPT hozta létre.

Hazánkban az Athenaeum Kiadó büszkén jelentette be, hogy olyan könyvet ad ki, amelynek illusztrálását MI végezte – ezzel bátorítva a kreatív ipar forradalmát. A szerző, Vámos Miklós, elmondta, hogy különösen fontos számukra innovatív szerepük, ugyanakkor a kritikus hangok azt is kifogásolják, hogy a gépi intelligencia elveheti a grafikusok és más kreatív szakemberek kenyerét. A szabályozás tehát egyre sürgetőbbé válik.

„A kiadó, ahol dolgozom, természetesen használja a mesterséges intelligencia által támogatott technológiákat, például grafikai és borítószerkesztés során, amennyiben azt a nemzetközi szerződések megengedik. Azonban fontos megjegyezni, hogy a legújabb szabályok szerint már nem lehet teljes mértékben MI-t alkalmazni a könyvek esetében, legyen szó fordításról vagy grafikai illusztrálásról” – magyarázta Dian Viktória.

Szertics Gergely legújabb könyvében, az "MI lesz velünk?" című művében a mesterséges intelligencia jövőjéről beszél, és azt hangsúlyozza, hogy a fejlődés üteme kulcsfontosságú. Szerinte az MI képességeit és fejlődési irányait érdemes közelebbről megvizsgálni, mivel a technológia gyorsan változik, és amit ma tudunk róla, holnapra elavulhat.

"Lehet, hogy nem sok idő múlva az MI már jobb fordítást tud készíteni, mint egy ember, ami felveti a kérdést, hogy változtatni kell-e az alkotási folyamatok definícióján" – tette hozzá. Kellerwessel Klaus, költő és pszichológus, aki már használta az AI-t drámaírásban, úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia kiterjesztése, és csak abban az esetben érdemes használni, ha muszáj.

Ezek a fejlemények azonban nem csupán a könyvkiadási szektorra hatnak, hanem az egész társadalomra, a munkaerőpiacra is. Létezik a félelem, hogy az MI által elvégzett feladatok miatt sok ember megélhetése válhat kérdésessé. Ezért fontos a megfelelő szabályozás és a társadalmi diskurzus, hogy a technológiai fejlődés ne csak innovatív legyen, hanem az emberek érdekeit is figyelembe vegye.

A mesterséges intelligencia világa tehát nem csupán technológiai, hanem etikai kérdéseket is magával hoz, amelyekre alapos választ kell adni a jövő érdekében. A szakkönyvek és esszék, amelyek a témát boncolgatják, folyamatosan aktualizálódnak, és segítenek megérteni a fejlődést és annak hatásait, így például Szertics Gergely könyve is készen áll arra, hogy válaszokat adjon a sokak által feltett kérdésekre.