Az EU klímapolitikai csúszása komoly veszélyt rejt

Az Európai Bizottság nemrégiben megerősítette, hogy tovább halogatja az EU új, 2040-re vonatkozó klímacéljainak elfogadását. A célok jogi kötelező erővel bíró módosítása elengedhetetlen lenne a 2021-es klímatörvényhez képest, amely a 2030-as 55%-os nettó kibocsátáscsökkentés és 2050-re a nettó nulla kibocsátás megvalósíthatóságát rögzíti.

A 2040-es cél elérése rendkívül fontos tehát, hiszen ez a köztes lépés mind az uniós, mind a tagállami politikák kialakításához kulcsfontosságú. Az Európai Bizottság még tavaly javasolt egy 90%-os kibocsátáscsökkentési célt, de a szükséges politikai döntések eddig váratnak magukra.

Diplomáciai következmények: a hatalmas elmaradás

Az idei ENSZ klímakonferencia rávilágított, hogy az EU és a tagállamok nem állnak jól a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseinek megvalósításában. 2022 és 2023 között nemhogy csökkentek volna a globális kibocsátások, hanem 1,3%-kal növekedtek! A kormányokat sürgették, hogy 2025 februárjáig nyújtsák be új, ambiciózusabb terveiket, de ennek 95%-a még mindig késlekedik.

Elszalasztott lehetőségek: gyakorlatban is hatalmas a kockázat

A 2040-es klímacélok elfogadása nélkül nemcsak diplomáciai hátrányokat szenvedünk, hanem gyakorlati következményekkel is szembesülni fogunk. A Bizottság korábbi információi szerint a 2040-es célnak a 90%-os nettó kibocsátáscsökkentést kellene tartalmaznia, az 1990-es szinthez képest. A hosszú távú jövő érdekében szükséges lenne középtávú célok kijelölése is.

A vállalatok számára ezek a célok elengedhetetlenek ahhoz, hogy megfelelő stratégiákat alakíthassanak ki a jövőbeli beruházásaikhoz. Ha a döntéshozók nem látják világosan a klímapolitika irányvonalát, az meggátolhatja a szükséges fejlődést.

A klímaváltozás hatásai: nem vár a politikai döntésekre

A klímaváltozás már most is egyre inkább megnyilvánul. Például az elmúlt 30 évben a klímaváltozás legrosszabb hatásait elszenvedett tíz ország közül három az Európai Unió tagja: Görögország, Spanyolország és Olaszország. Az utóbbi ország 60 milliárd dollárnyi gazdasági kárt szenvedett és 38 ezer halálesetet könyvelhetett el 1993 és 2022 között.

A hazánkat sem kímélő klímaváltozás következményei között említhetjük, hogy 2012 és 2022 között 8288 többlethalálozás történt hőhullámok miatt.

Mire várunk még? Klíma és gazdaság

Bár több uniós tagállam vezetője még nem támogatja a 2040-es célok elfogadását, szeretnénk sürgetni a döntéshozókat, hogy mihamarabb találjanak megoldást. Az új célok elfogadása alapot teremtene arra, hogy a 2030-as években a nehezen csökkenthető kibocsátásokkal is foglalkozni tudjunk, és csökkentsük a jövőbeni teherátvállalásokat.

A magyar kormány elemzései azt mutatják, hogy a klímapolitika ambiciózusabb irányvonalai hosszú távon kedvezően hatnak a foglalkoztatásra és a gazdasági növekedésre is. Ha előre lépünk és azonnali intézkedéseket hozunk, a GDP 2050-re akár 21%-kal is magasabb lehet.

Klímaváltozás: Cselekedni most!

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások csak súlyosbodni fognak, ha nem cselekszünk. Most van itt az idő, hogy a kormányok és az ipar együttműködjenek egy fenntarthatóbb jövő érdekében.