A McDonald's és az Uber, bár teljesen különböző szolgáltatásokkal rendelkeznek, mégis meglepő hasonlóságokkal bírnak. Mindkét vállalat alapvetően decentralizált környezetben működik, ahol a helyi ügynökök és franciaise partnerek kulcsszerepet játszanak a szolgáltatásaik nyújtásában.

Jean Francois Hennart, a Tilburgi Egyetem közgazdászprofesszora, egy nemrégiben megrendezett konferencia nyitóelőadásában arra mutatott rá, hogy a digitális platformok és a hagyományos vállalkozások között számos párhuzam vonható. Például az Uber a digitális világot képviseli, míg a McDonald's a hagyományos gyorséttermek szimbolikus képviselője. Mindkét modell esetében a helyben végzett szolgáltatás és a helyi szereplők szerepe kulcsfontosságú.

Hennart elmondta, hogy a digitális gazdaság sok szempontból nem szerkezeti, hanem szintbeli változások révén hat a nemzetközi gazdaságra. A digitális platformok, mint például az eBay, a régi, hagyományos bolhapiacok digitális megfelelői, míg az Uber és a McDonald’s hasonlósága arra világít rá, hogy a franchise-modell mindkettőjük esetében középpontban áll. Képzeljük el, hogy az Uber sofőrje és a McDonald's alkalmazottja is helyi igényekre reagálva nyújtja szolgáltatásait - mindkettőjüknek meg kell felelnie a helyi szabályozásoknak és eljárásoknak.

A konferencia másik előadása Roger Strange, a Sussexi Egyetem professzora által történt, aki a világgazdaság utóbbi 30 évének változásait elemezte, kitérve a globalizáció lassulására, amit a tudományos közlemények „slowbalisation”-ként emlegetnek. Strange arra figyelmeztetett, hogy a jelek szerint már a Covid előtt is megtörni látszott a globalizáció trendje. A multinacionális vállalatok működése, valamint a nemzetközi üzleti környezet folyamatai újraértelmezésekre szorulnak a mai világban - mondta.

A fenntarthatóság kérdései és a klímaváltozás problémái is középpontba kerültek a rendezvény során. A kutatók arra keresték a választ, hogy a multinacionális vállalatok hogyan tudnak alkalmazkodni a változó környezeti, gazdasági és társadalmi feltételekhez, és hogy vajon milyen szerepet játszanak a különféle stratégiákban a fenntartható fejlődés elérhetősége érdekében. A kérdések között szerepelt, hogy a multinacionális vállalatok mennyiben felelősek a klímaváltozás okozta kihívásokért, és hogy képesek-e egyúttal megoldásként is szolgálni e problémákra.

Ezen megfontolások fényében a konferencia nem csupán elméleti diskurzus volt, hanem valóságos cselekvési irányvonalat is kínált a jövőbeni stratégiákhoz. Az eseményt a Budapesti Corvinus Egyetem szervezte, ahol a nemzetközi üzleti tudás és a digitális innováció egyesült a globális kihívások kezelésében.