Az utóbbi hónapokban sokat hallhattunk az állampapírok kedvező kamatairól, amelyek egyfajta „pénzesőként” ömlenek a magyarokhoz. Közben a pénzügyminiszter arra figyelmezteti az állampolgárokat, hogy nem költenek eleget, és a kormány még a nyugdíjpénztárakban felhalmozott összegeket is felszabadítja, hogy fokozza a fogyasztást.

A gazdasági szakértők folyamatosan elemzik, hogy hová tűnik a váratlanul érkező „ingyenpénz”, és milyen hatással van ez a vásárlási kedvre. Azt azonban nem könnyű megérteni, hogy miért költünk sokszor irracionálisan, ha a megengedett kereteket figyelembe vesszük. A fogyasztási pszichológia témájában számos kutatás készült, különös figyelmet fordítva arra, hogy a pénzügyi döntéseinket nem csupán a logika, hanem az érzelmek és a társadalmi hatások is befolyásolják.

A klasszikus művek között említést nyer Dan Ariely és Jeff Kreisler könyve, a (túl)költkezés pszichológiája, amely rávilágít arra, hogy pénzügyi döntéseink tudatosan és tudatalatt is befolyásoltak.

A könyv szerint a mentális könyvelés játssza a főszerepet, amikor az emberek a megszerzett pénzt különböző kategóriákba sorolják. Másképp bánunk a fizetéssel, mint a lottónyereménnyel vagy az ajándékba kapott összegekkel. Richard Thaler, aki több mint 40 éve figyelte meg ezt a jelenséget, felhívja a figyelmet arra, hogy a váratlan vagy „ingyenes” pénz ösztönöz bennünket arra, hogy luxus cikkekre költsünk, mert úgy érezzük, hogy az nem megy a saját megtakarításainkból.

A mentális könyvelés csapdája most is működik, főként azok számára, akik az állampapírok magas kamatából részesednek, és könnyebben hozzáférhetnek a hosszú távú megtakarításaikhoz. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy hogyan tudjuk tudatosabban kezelni a pénzünket, hogy ne engedjünk a felesleges impulzusoknak. Az elkövetkező időszakban a megfelelő pénzügyi döntések meghozatalához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk ezekkel a pszichológiai hatásokkal. Az azonosításukkal könnyebben tudjuk ellenőrzés alatt tartani költéseinket, és elkerülni a felesleges kiadásokat.