Az iskolai mobiltelefon-tilalom körüli viták folytatódnak, mivel az Alkotmánybíróság elutasította a diákok panaszát. A diákok többsége úgy véli, hogy a mobiltelefonok átadása, illetve használatának tilalma sérti személyes jogaikat, különösen a biztonsághoz való jogot. A telefonok létfontosságúak lehetnek sürgős helyzetekben, amikor gyors segítségkérésre van szükség.

A tanárok által kért ellenőrzések a diákok személyes tárgyaiban a magánélet védelmét is sérthetik, mivel lehetőséget adnak a feltételezések alapú vizsgálatokra. A szabályozás indokolatlan különbséget teremt a diákok és a tanárok között, hiszen a tanárok nem kötelezettek az eszközeik vizsgálatára.

Ezen túl a mobiltelefonokkal kapcsolatos szabályozás a diákok kultúrához való jogát is korlátozza, hiszen a digitális eszközök nélkül nem tudnak hozzáférni a fontos oktatási információkhoz, például a KRÉTA rendszerhez, amely az iskolai adminisztráció alapját képezi. A panaszok szerint a mobiltelefonok kötelező lemondása helyett alternatív megoldások, például a készülékek kikapcsolása is elegendőek lennének a rend fenntartásához.

Az Alkotmánybíróság közel négy órán át vitatta a panaszt, Schanda Balázs vezetésével. Az elutasító határozat szerint a pedagógusok felelőssége alá tartozik a diákok védelme, és az iskolai környezetben a biztonság mindennél fontosabb. Ugyanakkor a jogszabályok nem teszik lehetővé a diákok személyes tárgyainak átkutatását, csupán lehetővé teszik a tanárok számára, hogy bizonyos esetekben értesítsék a szülőket a tiltott tárgyak birtoklásának tényéről.

Az Alkotmánybíróság elismerte, hogy a szabályok korlátozzák a tulajdonhoz való hozzáférést, de hangsúlyozták, hogy a közbiztonság és a jogszabályoknak való megfelelés elsődleges célja ezt indokolja. Az iskolai rend, valamint a többi diák tanuláshoz való joga kiemelt prioritást élvez a fenntartott eszközök használatához képest.

Bár az Alkotmánybíróság elutasította a panaszt, a döntés nyomán felmerült a kérdés, hogy valójában kinek az érdekeit képviselik a diákokat érintő jogi lépések. A bíróság előtt benyújtott panasz valószínűleg nem közvetlenül a diákok által készült, ami felveti a kérdést, hogy ki állhat a háttérben ebben a konfliktusban. Horváth Attila és Patyi András, akik különvéleményt írtak, nem az alaptörvény megsértését találják problematikusnak, hanem a panasz jogi úton való elbírálását vitatják.

Ez az eset rávilágít arra, hogy mennyire fontos a fiatalok jogainak védelme, és hogy a jövő generációit gyakran felhasználják politikai célokra. Az iskolákban tehát nem csupán a tudás, hanem a diákok jogai is védelmet igényelnek!