Az emberi agy képességei lenyűgözőek, és kétségtelenül hozzájárultak ahhoz, hogy az ember a bolygó urává váljon. Azonban legújabb kutatások szerint az agy feldolgozási sebessége meglepően alacsony: csupán 10 bit/másodperc. Ez különösen érdekes, figyelembe véve, hogy az érzékszerveink akár 100 milliószor gyorsabban gyűjtenek adatokat a külvilágból.

A Caltech műszaki intézet kutatói arra vállalkoztak, hogy összehasonlítsák az emberi agy és a modern számítógépek adatfeldolgozási kapacitását. Az „adatbit” kifejezés a digitális világban egy darab információt jelent, amely lehet egyes vagy nulla. Az ember esetében a kutatók egy bitet egy betűvel, mozdulattal vagy beszédhanggal azonosítottak.

Az eredmények alapján a legnagyobb sebesség egy profi gépírónál, aki percenként 120 szót képes legépelni, körülbelül 10 bit/másodperc. Ez a sebesség alacsonyabb, mint a hallható beszéd érthetősége, ami körülbelül 13 bit/másodperc.

A vizsgálatok során érdekes eredményekre jutottak: például a Rubik-kocka kirakásának rekordja 11,8 bit/másodperces műveleti sebességet mutatott, míg a memóriafeladatok 4,9 bit/másodperc sebességgel zajlottak. A kutatók rámutattak, hogy ez a sebesség különösen alacsony az emberi idegrendszer más részeihez képest: az emberi szem egyedül akár 1,6 milliárd bit/másodperc információt képes feldolgozni.

Az emberi agyban lévő idegsejtek is képesek lennének gyorsabb működésre, de átlagosan 10 bit/másodperces sebességgel dolgoznak. Az evolúciós örökségünk, amely a lassabb környezethez való alkalmazkodásról szól, ezt a sebességet valószínűleg megmagyarázza.

Markus Meister, a kutatás egyik szerzője, megjegyzi, hogy az őseink számára a világ viszonylag lassú volt, és csak a legrosszabb esetekben volt szükség a másodpercenkénti 10 bit feldolgozására. Az új technológiai környezetek gyors üteme azonban felveti a kérdést, hogy a jövőbeli mesterséges intelligenciák mennyire lesznek képesek meghaladni az emberi teljesítményt.

Érdekes módon, az ilyen szintű technológiai fejlődés, mint amit például Elon Musk Neuralink cége is célul tűzött ki, nem biztos, hogy a közeljövőben képes lesz elérni az agy adatfeldolgozási korlátait. A számítógépek debütálása és fejlődése nem feltétlenül jelent gyorsabb gondolkodást vagy reakcióidőt az ember számára.

Ez a kutatás remek lehetőséget ad arra, hogy újraformáljuk a tudományos-fantasztikus elképzeléseinket arról, milyen irányba fejlődhet a jövő technológiája. A jövő kérdése most már nem csupán annyi, hogy az agyunk sebességét milyen mértékben papírra tudjuk vetni, hanem inkább az, hogy miként tudunk az agyunk határain túlra lépni - és ez nem lesz egyszerű feladat.