Felejthetetlen ünnepek a szocializmus alatt

A szocializmus idején Magyarországon merőben másként zajlottak az ünnepek. A jól ismert Télapó és Fenyőünnep kifejezések még a nyolcvanas évek végén is éltek, míg a Húsvét hagyományos jelentősége szinte teljesen háttérbe szorult. Az ünnepeket a politikai javak hígítására használták, így a Húsvétot sem ünnepelték úgy, ahogy azt a vallási hagyományok megkívánták volna.

Kádár János húsvéti trükkjei

Kádár János egyedülállóan nyilvánította munkaszüneti nappá Húsvéthétfőt, április 4-ét, de igyekezett politikai színezettel felruházni az ünnepet. Ahelyett, hogy a keresztény vallási értékekkel foglalkoztak volna, különböző, vallásellenes programokat szerveztek, hogy távol tartsák az embereket a templomoktól.

Kreatív ünneplések helyett munkásparádék

A rendszer először megtiltotta a körmeneteket, azonban később megengedte azokat, de nem az eredeti tartalmukban. A fiatalok számára színesebb, de a vallásosságot háttérbe szorító programokat szerveztek: a Húsvétra időzített focimeccsek, tájfutás és autóversenyek váltak szokássá.

A Húsvét mint reklámlehetőség

A Húsvét lényegében a szocialista jólét reklámozásának színhelyévé vált. Élénk beszámolók érkeztek arról, hogy az emberek mennyi sonkát, vajat és kalácsot vásároltak, hiszen ekkor terjedtek el a csokifigurák is.

A kereszténység elhallgattatva

Habár a húsvéti tojás és nyúl motívuma elterjedt, az ünnep vallásos jelentése szinte elképzelhetetlen volt a Kádár-korszakban. A hírek inkább pogány és különböző szokásokról szóltak, amelyeket a kereszténység helyett emeltek ki.

A locsolkodás elferdítve

A locsolkodás hagyományát is inkább negatív fényben tüntették fel, hangsúlyozva a túlzott alkoholfogyasztást. Ezen alkalmak köré az esküvőszezon kezdetét időzítették, ezzel is próbálva elterelni a figyelmet a vallásos szokásokról.

Miért alakult így a Húsvét?

Mi állt mindezek mögött? A válaszért nézd meg a videónkat, ahol minden részletre fény derül!