
Meglepetés: Több ezer magyar a szegénységi határ fölött, de mi zajlik a valóságban?
2025-04-16
Szerző: Dániel
Megdöbbentő felfedezés a szegénységről
Ritkán hallunk valami igazán sokkolót egy szegénységgel foglalkozó konferencián, de most éppen ez történt. Tátai Annamária (ELTE TÁTK) és Gábos András (Tárki) nemrégiben felfedezték, hogy valami nincs rendben a jövedelmi szegénység mérésével. Az adatok szerint rengetegen kerültek a szegénységi küszöb feletti, de szűk 100 eurós sávba, míg az alatta lévő rétegek létszáma feltűnően üres maradt. Ezért nagy figyelem övezte nyitó előadásukat a Társadalomtudományi Kutatóközpont szegénységtudományi konferenciáján.
Szokatlan eloszlás a statisztikákban
A szegénységi mutatók 2018 és 2021 között vártalanul eltérő tendenciát mutattak. Ekkor derült ki, hogy sokan éppen a szegénységi küszöb határán helyezkedtek el. Ez a jelenség az utóbbi években példa nélküli volt, és más európai országokban is szokatlan. 2016-ig a szegénységi statisztikák szinte stagnáltak, de az utána következő évek komoly ingadozásokat mutattak.
Kihívásokkal teli adatok
Annak valószínűsége, hogy a statisztikákban ennyire sokan szerepeljenek a szegénységi határ fölött, kiemelten aggasztó. Tátai Annamária egyik kérdésre reagálva megjegyezte, hogy a kutatások alapján arra gyanakszik, hogy az Eurostat előírásait megszegték az adatok összesítésekor.
Furcsa fejlemények a jövedelmekben
Koós Bálint és Tagai Gergely érdekes felfedezéseket tettek, mikor a települések jövedelmi adózási szokásait vizsgálták. Az 1990-es évek elejétől 2010-ig szinte észlelhetetlen változások voltak, ám azóta a helyzet jelentősen megváltozott. A legnagyobb meglepetés Sopron környezetében érkezett: itt a jövedelmek adózása meredeken csökkent.
Határokon átívelő adózási szokások
A csökkenés hátterében az áll, hogy az ott élők egy része már nem hazánkban, hanem Ausztriában vagy Szlovákiában adózik. Hasonló tendenciákat figyeltek meg Kassa környékén is, míg Salgótarján és Battonya a leszakadást mutatja.
A társadalmi mobilitás hiánya
Ma Magyarországon elsősorban az a szegény, aki szülei is azok voltak. A társadalmi mobilitás ritka kivétel. Huszár Ákos megjegyezte, hogy a magyar társadalom Európai szinten is az egyik legzártabb, az elmúlt évtizedekben pedig a jövedelmi egyenlőtlenségek erősödtek.