Magyar agykutatók forradalmi felfedezést tettek. Kiderült, hogy a koronavírus nem közvetlenül fertőzi meg az idegsejteket, hanem a vírus által kiváltott gyulladás hatással van az agy immunsejtjeinek működésére, ami hosszú távú idegrendszeri károsodást okozhat. A kutatás során covidban elhunyt betegek agyából vett minták segítségével hozták nyilvánosságra eredményeiket a világ vezető idegtudományi szaklapjában.

A koronavírus-járvány öt évvel ezelőtti kitörése sokkolta a világot, radicalisan megváltoztatta mindennapjainkat. Hazánkban is legalább 43 ezer ember halt meg, de valójában a szám sokkal magasabb lehet. Az emberek életmódja szinte teljesen átalakult, a vírus nemcsak a légzőrendszert támadta meg: a krónikus, ún. "hosszú Covid" szenvedői között sokan szenvednek idegrendszeri tünetektől is.

A neuropszichológiai problémák, mint például a levertség és a kognitív funkciók csökkenése egyaránt aggasztóak. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a tüdőn kívül más szervrendszerek is károsodhatnak, és az idegsejtek érintettsége széles spektrumú egészségügyi problémákhoz vezethet. A „agyköd” elnevezéssel illetett szindróma során sokan panaszkodnak a gondolkodás nehézségére és a lassú reakciókra.

A kutatás jelentősége nemcsak az orvosi közösség számára világos, hanem a társadalom számára is, hiszen a hosszú távú következmények ismerete segíthet a rehabilitációs és további kezelési lehetőségek kidolgozásában. A világszerte tapasztalt idegrendszeri tüneteket már a vírus első megjelenésekor észlelték, azonban a pontos mechanizmusok megértése kulcsfontosságú lépés az újonnan diagnosztizált páciensek támogatásában.

Mindezek mellett a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a vírus hatásait hosszú távon is figyelembe kell venni, különösen az immunrendszer és az idegrendszer kapcsolatainak megértése érdekében. A járvány végére elérhető lesz a vakcina, de az agyi következmények kezelése még mindig kihívást jelent.