A tankerületi központok tavalyi ajánlása alapján a középiskolák új feltételeket vezettek be a felvételin, melyek szerint csak azok a diákok kerülhetnek be, akik elérnek egy bizonyos minimumpontszámot. A Néprajzi Központ elemzése alapján több gimnázium nem csupán ajánlásként, hanem kötelező feltételként értelmezi ezt a követelményt. Ennek következtében a diákoknak hatékonyabban kell teljesíteniük a központi írásbeli próbákon.

A felvételi ajánlás szerint a négy évfolyamos képzéshez 50, a nyelvi előkészítő képzéshez 60, míg a hat és nyolc évfolyamos képzésekhez 70 pontot kellene elérniük a diákoknak. Ez a szigorú felvételi rendszer különös aggodalmakat keltett a szülők és diákok körében.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elmondta, hogy bár az ajánlás azt jelzi, hogy a diákoknak ezek a pontszámok elérése kívánatos, a jogi kötelezettség nem létezik, így nem lenne szabad, hogy kötelezően alkalmazzák. Ugyanakkor a Toldy Ferenc Gimnázium idei tájékoztatója világosan kifejti, hogy a felvételi rangsorba való bekerüléshez a diákoknak legalább 70 pontot kell elérniük, ellentétben a tavalyi évvel. Hasonló megszorításokkal találkozhatunk a Budai Nagy Antal Gimnáziumban és a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.

Egy szülő a Szülői Hang Közösség platformján megosztotta tapasztalatait, miszerint lánya 2017-ben hat osztályos gimnáziumba 60 ponttal került be, kiemelkedő teljesítménnyel, és az új követelmények értelmében nem lenne jogosult a felvételre. Ez a helyzet hangsúlyozza, hogy a felvételi rendszer nemcsak a diákokat, hanem a családokat is érinti, és a versenyhelyzet komolyan megnöveli a stresszt.

Miklós György, a közösségi oldal képviselője arra figyelmeztetett, hogy a felvételi rendszer torzulása mellett a gimnáziumok eltérő pontszám-alkalmazása egy átfogó stratégia része lehet, amely a gimnáziumi képzés csökkentésére és a szakképzés előtérbe helyezésére irányul. Varga-Bajusz Veronika államtitkár korábbi kijelentése is hangot adott annak, hogy a kormány a szakképzés iránti érdeklődés növelésére törekszik.