2025 júniusában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 704 400 forint, míg a nettó átlagkereset 484 200 forint volt Magyarországon – derült ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Ez a szám közel 10%-os emelkedést mutat az egy évvel korábbiakhoz képest, a reálkeresetek pedig 4,8%-kal haladták meg a tavalyi szintet.

Érdekes, hogy a mediánértékek – ezek jelzik ugyanis a keresetek eloszlásának középpontját – sokkal árnyaltabb képet festenek. A bruttó mediánkereset 567 700 forint, a nettó pedig 395 000 forint volt, tehát a munkavállalók fele ennél kevesebb jövedelmet kap.

Az adatok összehasonlítása a májusi statisztikákkal szintén figyelemre méltó: a bruttó átlagkereset májusban 702 800 forint, a nettó pedig 483 000 forint volt, tehát mindössze 1600–1200 forintos emelkedés történt. A trend világos: a bérek, mind átlagosan, mind mediánban, lassú, de stabil növekedést mutatnak.

Az átlag és medián közötti több mint 100 ezer forintos eltérés pedig rámutat egy fontos problémára: a bérek eloszlása Magyarországon egyáltalán nem egyenletes. A magas keresetű csoportok kiugró jövedelmei erősen torzítják a statisztikákat, így bár a hivatalos átlagkereset 700 ezer forint felett van, a munkavállalók fele ennél jelentősen kevesebből él.

Regionális eltérések és meglepetések érkeznek!

A régiós adatok feltárják, hogy a nettó keresetek növekedése országszerte 9%-os volt, de nem minden térség emelkedett így. Míg Budapest 9%-os éves növekedése gyakorlatilag az országos átlagot hozta, a Dél-Dunántúl és az Észak-Alföld meglepően jól teljesített: előbbi 10,1%, utóbbi pedig 9,9%-os növekedést ért el.

Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, mivel korábban e térségek alacsony bérszintjeiről voltak ismertek, most azonban egyre közelebb kerülnek az országos átlaghoz. A legfrissebb adatok szerint Tolna megye áll az élen, ahol 11%-os bruttó bérnövekedés történt, Baranyában pedig 10,4%-os emelkedést mértek.

Ugyanakkor nem mindenhol kedvező a helyzet: Győr-Moson-Sopron megyében mindössze 7,1%-os bérnövekedést tapasztaltak, ami az ország legalacsonyabb értéke. Itt a gazdasági teljesítmény és a munkaerőpiaci sajátosságok jelentős hatással vannak a keresetek alakulására.

A bérnövekedés mérése és jövőbeli kilátások

Összességében 2025 júniusára vonatkozó kereseti adatok két fontos üzenetet hordoznak. Egyrészt kétségtelen, hogy a bérek nominálisan és reálértékben is emelkednek, ami a lakosság életszínvonalának javulását is jelzi.

Másrészt az átlag és medián közötti eltérések, valamint a régiók közötti különbségek figyelmeztetnek arra, hogy a bérnövekedés gyümölcsei nem oszlanak el egyenletesen. Az elkövetkező évek legnagyobb kérdése az lesz, hogy sikerül-e fenntartani a bérfelzárkózást, hogy a társadalom szélesebb rétegei is kézzelfogható javulást tapasztaljanak.