Az ELTE kutatói áttörő felfedezéseket tettek a hun birodalom történetével kapcsolatban, amelyek a magyar történelem újragondolására ösztönöznek. Rácz Zsófia, az ELTE BTK egyetemi docense, az InfoRádióban elmondta, hogy két különböző időben és térben létező hun birodalmat sikerült összekapcsolniuk. A Sziung néven ismert hun birodalom Ázsiában működött a Kr. e. II. századtól Kr. e. I. század közepéig, míg az európai hun birodalom Kr. u. 370-ben alakult meg.

Az európai forrásokban feltűnt egy hunnak nevezett népesség, és a kutatók 250 éve vitatkoznak arról, hogy ezeket az európai hunokat össze lehet-e kapcsolni az Ázsiában élő sziung néppel. Rácz Zsófia hangsúlyozta, hogy a történettudomány módszerei jelentősen fejlődtek az utóbbi időszakban, és ezen új fejlesztések révén lehetőség nyílt a hunok származásának részletesebb nyomozására.

Az egyik áttörő technológia a genetikát hozza el a történeti kutatásokba. A kutatók olyan azonos kromoszómaszakaszokat keresnek, amelyek két egyén között közvetlen rokoni kapcsolatot mutatnak. Különösen izgalmas felfedezés volt, hogy Mongóliában feltárt ásatások során talált, díszes, nagy méretű sírokban eltemetett emberektől származó DNS minták hasonlóságot mutattak a Kárpát-medencében talált egyedekével, ami megerősíti a közös származást.

Ez a bizonyíték megerősíti, hogy a Magyarországon található sírokban olyan emberek nyugszanak, akiknek ősei Mongóliában, az ázsiai hun birodalom területén éltek. Rácz Zsófia ezt "megdönthetetlen bizonyosságnak" nevezte, bár hozzátette, hogy az ilyen típusú személyek száma rendkívül korlátozott: egy nagyobb mintakészlet elemzése során arra jutottak, hogy csak hét százalék hordoz valamilyen keleti örökséget.

A kutatók a módszer segítségével nemcsak a hunok származását akarják feltérképezni, hanem azt is, hogy a Kárpát-medencében egymás után élő népességek között mennyire erős a rokonsági kapcsolat. Az eddigi kutatások megmutatták, hogy a sírok régészeti jellegzetességei is utalhatnak a keleti eredetre, beleértve a temetkezési szokásokat, amelyek különböznek a helyi hagyományoktól.

Az ásatások során talált sírok sokszor kisebb csoportos temetkezések, amelyek betekintést nyújtanak a múlt társadalmaiba. Továbbá, a kutatók folytatják a vizsgálatokat, hogy még több információt nyerjenek a hun birodalom lakosságának genetikájáról és szakmai háttéréről, mivel a múlt esetlegesen gazdag kulturális örökséget rejtegethet számunkra. Mindez azt sugallja, hogy a hunok nemcsak egy nomád nép voltak, hanem gazdag kulturális identitással is rendelkeztek.