Lánczi Tamás a nemrég közzétett Facebook-videójában megosztotta azokat a megdöbbentő adatokat, amelyek már korábban napvilágra kerültek. Az információk szerint az elmúlt három évben összesen 23 milliárd forint értékű amerikai kormányzati és uniós pénz érkezett Magyarországra.

Ez az összeg azonban nem egy jótékony adomány vagy önkéntes felajánlás, hanem a külföldi hatalmak által befolyásolásra szánt források. Lánczi kiemelte, hogy Joe Biden elnöksége alatt 3,5 milliárd forint érkezett az Egyesült Államokból, míg Brüsszel is hozzájárult a finanszírozáshoz, hiszen az Európai Bizottság legalább 19,5 milliárd forintot különített el „magyarországi politikai nyomásgyakorlásra”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal által nyilvánosságra hozott, külföldről Magyarországra érkező pénzek finanszírozási modellje négy szintből áll:

1. **Legfelső szint**: állami donorok, mint például az USAID és a National Endowment for Democracy, amelyek közép- és hosszútávú programokat támogatnak az Egyesült Államokban és Európában.

2. **Második szint**: pénzügyi aggregátor szervezetek, amelyek a közpénzek „magánosítását” végzik. Ide tartozik a German Marshall Fund és a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány is.

3. **Harmadik szint**: olyan helyi szervezetek, mint az Ökotárs Alapítvány, ahol további nyolc hasonló pénzelosztó szervezet működik Magyarországon, és „a források hazaivásának maszkírozása” zajlik.

4. **Negyedik szint**: a végfelhasználók, akik a különböző programokat valósítanak meg, például a migráció támogatása, drogliberalizáció népszerűsítése és korrupcióellenes kampányok.

Ezek az információk nem csupán a politikai tájat formálják, hanem komoly társadalmi vitákat is generálnak Magyarországon. A Szuverenitásvédelmi Hivatal március elején kiadott jelentése szerint a USAID-től érkező pénzeket egy „rendkívül bonyolult rendszer” keretein belül osztják szét, amely összefonódik az uniós támogatásokkal is.

Mindezek után felmerül a kérdés: milyen hatással van mindez a magyar politikai életre és a jövőbeli döntésekre? Az emberek többségét foglalkoztatja, hogy valóban külföldi érdekek mentén alakul-e a jövőjük, és hogy ezt hogyan kezelik a hatóságok.