A Homo naledi agya mindössze harmadakkora, mint a miénk, ám ha az újabb temetkezési elméletek valódiak, akkor átírhatják az őstörténet eddigi megszilárdult nézeteit. A kérdések és válaszok iránti érdeklődés már túlmutat a tudományos körökön, hiszen egy Netflix-dokumentumfilm is bemutatta ezt az izgalmas fajt.

A kritikusok azonban éktelenkednek: számos szakértő elvetette a Homo naledi temetkezésére vonatkozó feltételezéseket, mondván, hogy a kutatás még nem elég alátámasztott, és a tudományos lektorálás előtti nyilvánosságra hozatal is kérdéseket vet fel.

E fosszíliák kora körülbelül 241-335 ezer évre tehető, és a dél-afrikai Rising Star barlangrendszerből származnak. Lee Berger csapata azt állítja, hogy a csontvázakat szándékosan temették el, ami fejlett kognitív képességeket és egyfajta kultúra létezését sejteti.

A bírálóként közreműködő négy szakértő közül végül kettő újraértékelte a kéziratot, és az egyik, aki korábban szkeptikus volt, a kutatás módszertani fejlődését méltatta, míg a másik még mindig óvatos.

A frissített kutatás olyan bizonyítékokat is bemutat, miszerint a csontokat nyilvánvalóan, tervezett módon, a korábban kiásott gödrökbe helyezték. Az új adatok világosabb idővonalat kínálnak a halálesetek kapcsán, segítve a szándékos emberi cselekedetek és a természetes folyamatok megkülönböztetését.

Bár a vizsgálatok újabb kérdéseket vetnek fel, mint például hogy a Homo naledi kis agymérete rituális vagy szimbolikus viselkedésre alkalmas-e, úgy tűnik, hogy a csontvázakat szándékosan helyezték el.

Ez a felfedezés gyökeresen átalakíthatja a temetkezési szokások kialakulásáról, és ezzel együtt az emberi evolúció történetéről alkotott nézetünket – a vita valószínűleg még jó ideig folytatódik.