Egy izgalmas kutatás során a tudósok a Nova1 nevű gént ültették be egerekbe, amely kulcsszerepet játszik az emberi nyelv fejlődésében. Kíváncsiak voltak arra, hogy ez a genetikai beavatkozás hogyan befolyásolja az állatok hangadását. Az eredmények mindenkit megleptek: a génmódosított egérkölykök már kölyökkorukban eltérő módon hívták az anyjukat, mint a kontrollcsoport tagjai.

A hangok, amelyeket kibocsátottak, nemcsak a megszokottal ellentétben magasabb frekvenciájúak voltak, hanem sokkal változatosabb hangkészletet is mutattak. A kutatók négy különböző betűvel kategorizálták az egerek ultrahangos kommunikációját, amely a Nova1 gén beépítése után bizonyos szempontból módosult.

Az igazi meglepetés azonban akkor érkezett, amikor a génmódosított egerek felnőttek. A párzásra készülő hímek a vad típusú társaikhoz képest jelentősen összetettebb és magasabb frekvenciájú hangokat adtak ki a udvarlási időszak során.

Ezek a megfigyelések arra utalnak, hogy a kommunikáció livelhetősége evolúciós szempontból jelentős előnyhöz juttathatta a Homo sapiens-t, így lehetővé téve a fejlettebb társadalmi interakciókat és a csoporton belüli kapcsolatok erősítését.

A Nova1 gén állományában lévő változások egy különleges fehérjét kódolnak, amely az állatvilág számos más képviselőjénél is fontos szerepet játszik, sőt, az emberi szervezet is épít rá. Ezzel szemben az emberi változat – amely egy aminosavláncban eltér az állatokétól – kis mértékben eltér: a 197. pozícióban izoleucin helyett valin található.

Érdekes, hogy legközelebbi ismerőseink, a neandervölgyiek és a gyenyiszovai emberek az állatokhoz hasonló elsődleges Nova1 változattal rendelkeztek, és nem alakult ki náluk az a mutáció, amely a modern embernél megjelent. Ez a mutáció valószínűleg az afrikai ős-populációban jött létre, és evolúciós előnyt biztosított a Homo sapiens számára, miközben a neandervölgyiek és más rokon fajok hátrányba kerültek, végül kihaltak.

Ezek a felfedezések nemcsak a nyelv fejlődéséről, hanem az emberi kommunikáció jövőjéről is új megvilágításba helyezik a tudományos közbeszédet. Képzelje el a lehetőségeket: mi minden tárulhat még fel, ahogy egyre többet tanulunk a gének és az agy kapcsolatáról!