A Ryanair legutóbbi járatán világszerte sokakat meglepett a hír: a gép robotpilóta segítségével érkezett Budapestre Velence-Trevisóból. Olvasónk tapasztalatai alapján a pilótafülkében ülő embernek nem csak ki kellett kapcsolnia a telefonját, hanem elektronikus eszközeit is repülőüzemmódba állítania. Ilyen előírásra eddig még nem volt példa, így természetesen utánajártunk a történteknek.

A robotpilóták használata a légiközlekedésben egyre elterjedtebb, különösen gyenge látási viszonyok között. Egy névtelenül nyilatkozó volt pilóta elmondta, hogy 300 méter alatti látótávolságnál gyakorlatilag lehetetlen biztonságosan letenni a gépet emberi beavatkozás nélkül. Az automatikus landolási rendszerek, mint például az ILS (Instrument Landing System), segítik az ilyen nehéz körülmények között végrehajtott leszállásokat.

A legújabb CAT IIIB besorolású rendszerek már olyan precizitással működnek, hogy a robotpilóta a futópálya melletti 75 méteres látótávolságnál is képes simán letenni a gépet. A régebbi rendszerek még nem voltak ilyen kifinomultak, ilyenkor a pilótának kellett a hagyományos leszállási technikát alkalmaznia.

A repülőterek időközönkénti automatizálása és a robotpilóták bevezetése nemcsak hatékonyságot növel, hanem a biztonságot is. Azonban figyelembe kell venni, hogy nem minden repülőtér alkalmas a robotpilóta által végrehajtott automatikus landolásra. Ilyen esetekben a gépnek egy közeli repülőtéren kell leszállnia, ha a körülmények azt megkövetelik.

Sokan nem tudják, hogy nem csupán a látási viszonyok miatt alkalmazzák a robotpilótás leszállásokat; a légitársaságok előírhatják, hogy a pilóták időről időre gyakorolják ezt a technikát. Egy pilóta elárulta, hogy havonta kétszer is végrehajtják ezt a rutint, és ekkor semmilyen figyelmeztetést nem kapnak az utasok.