Izrael északi részén, Megiddó városában felfedeztek olyan kerámiadarabokat, amelyek katonai jelenlétre utalnak. Ezek az újabb bizonyítékok megerősítik a Biblia által említett Josijáhú király és Nekó fáraó közötti ütközet történetét, amely összefügg a bibliai Góg és Magóg harcával – jelentette a The Times of Israel, amelyet az MTI is szemlézett.

A Megiddón talált edénytöredékek archaikus jelentőséggel bírnak, hiszen a szakértők szerint a VII. század előtt a helyszínen zajló csata során az egyiptomi katonák valószínűleg valóban a Biblia által említett időszakban és helyen jártak. Az Armageddon név, ami számos nyelvben a Megiddó helyszínét jelöli, a har (hegy, domb) és a Megiddó helység kombinációjából ered.

"Az időszámításunk előtti VII. század végén a terület egyiptomi erődítménnyé alakult, amit régóta gyanítottak, főként a Királyok könyvében található bibliai szöveg alapján" – nyilatkozta Aszaf Kleiman, a kérdés szakértője.

Megiddó Izraelben és a környező országokban az egyetlen olyan helyszín, amely a Biblia és az ókori Közel-Kelet összes fontos dokumentumában szerepel – hangsúlyozta Izrael Finkelstein, a Haifai Egyetem régészprofesszora, beszélve az időszámításunk előtti 609-es esemény jelentőségéről.

A Biblia szerint, amikor Josijáhú király trónra lépett, több évszázados bálványimádást követően visszavezetette Izrael népét az igaz útra. Az ő erőfeszítései azonban nem hűtötték le Isten haragját, és Nekó fáraó legyőzte őt a Megiddónál. Az asszírok egy évszázaddal korábban már szétrombolták Izrael északi részét, míg a déli Júda a babiloni fogságig, 597-ig fennmaradt.

A feltárás során kelet-görögországi eredetű kerámiatöredékek is napvilágra kerültek, amelyek arra utalnak, hogy görög zsoldosok harcoltak Josijáhú ellen. Finkelstein hozzátette, hogy a Bibliában található utalások alapján a nyugat-anatóliai Lídia is részt vett Josijáhú meggyilkolásában, ahol a Góg története is előkerül. Sok tudós úgy véli, hogy Góg Gygeszre, Lídia királyára utal, aki az asszírok táborába zsoldosokat küldött.

Az Armageddon helyszíne tehát nem véletlen a döntő ütközet szempontjából.

Finkelstein vélekedése szerint talán teológiai szempontból is fontos lehetett, hogy Dávíd leszármazottja visszatér arra a helyre, ahol az utolsó igazságos Dávíd-házi király, Josijáhú meghalt. Megiddó feltárása a XX. század eleje óta négy expedíciót is megélt, de a korábbi technológiák nem jutottak el a jelenlegi következtetésekig, amelyek új területek felfedezését is lehetővé tették.

A 2016-ban indított legújabb feltárások során az asszírok korából származó háborítatlan maradványokat találtak a helyszín közeli közigazgatási negyedében. A legutóbbi ásatások során egy időszámításunk előtti VII. századból származó épületre bukkantak, amely kulcsfontosságú lehet a Josijáhú és Nekó közötti csata szempontjából is. Az edénymaradványokkal találkozó házban több szobát és egy nyitott udvart is felfedeztek, köztük egy júdai főzőedényt, amelyet a Jeruzsálemtől nem messze lévő Moca agyagjából készítettek. Ezen kívül több száz, durván megmunkált egyiptomi kerámiadarab is előkerült.

Ezen felfedezések nemcsak az archaikus háborús történeteket erősítik meg, hanem azt is feltételezik, hogy egy külföldi csoport, esetleg egyiptomi helyőrség játszhatott szerepet a terület irányításában, miután az asszírok visszavonultak Megiddóból – mondta Kleiman, aki a Megiddó várának sorsát és az izraelita királyság bukását vázolta fel.