A Meta, Mark Zuckerberg technológiai óriásának vállalata, súlyos vádakkal néz szembe a mesterséges intelligencia fejlesztése során. Több elismert író, köztük Ta-Nehisi Coates és Sarah Silverman, beperelte a céget, mivel az állításuk szerint szerzői joggal védett műveiket engedély nélkül használták fel a Llama nevű mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. Ez a jogi lépés újabb példája annak, miként érinti a technológiai fejlődés a kreatív ipart és a szellemi tulajdon védelmét.

A szerzők már 2023-ban megkezdték a jogi eljárást, felháborodva azon, hogy műveiket kalózverziókból nyerték és alkalmazták úgy, hogy arról előzetesen nem kértek engedélyt. Egy új, frissített kereset megtételét tervezik, amelyben részletes bizonyítékokkal, például belső levelezésekkel kívánják alátámasztani állításaikat.

A helyzet tovább bonyolódik, hiszen az írók most azt állítják, hogy a Meta a LibGen, egy illegális könyvellátó adatbázis segítségével szerezte meg a műveket. A LibGen több millió kalózművet tartalmaz, és jogszerű keretek között nem használható.

A jogi összecsapás már nem az első eset, amikor a mesterséges intelligencia közel kerül a szerzői jogsértés határához. Miközben a vállalatok egyre inkább támaszkodnak az MI-re a tartalom előállításában, felmerül a kérdés: hol kezdődik a jogsértés, és mikor válik a technológia tisztességtelenné?

A Meta képviselői a vádakra válaszul azt közölték, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy tisztességes forrásokból dolgozzanak, és hogy műveket csak jogszerű keretek között használtak fel. Azonban a jogászok arra figyelmeztetnek, hogy a technológiai fejlődés gyors üteme miatt a jogi keretek már most is elavultnak tűnnek, ami újra és újra konfliktusokhoz vezethet az iparban.

Mindezek fényében a kérdés a jövőben az, hogy a mesterséges intelligencia milyen mértékben képes átírni a szerzői jogi törvényeket, és vajon a kreatív közösség képes lesz-e megvédeni jogait a technológiai óriásokkal szemben?