Sztankay Ádám cikkében Margitai Ági, a Kossuth-díjas és kiváló művész, emlékét idézi fel. Margitai Ági karrierje során olyan meghatározó szerepeket játszott, mint Eliza a Pygmalionban, Anna Frank a Naplójában, valamint a Koldusoperában minden női főszerepet. Az ő varázslatos n feminin energiája és tehetsége közel hatvan éven át alapja volt a magyar színház- és filmművészetnek.

A fővárosi Játékszínben alakította Móni néni karakterét, mely a színháztörténet egyik leghosszabb sorozatának egyik kiemelkedő szerepe volt. Ő generációjának egyik legnagyobb színésznője, aki a színjátszás titkait 1977-ben egy nyugat-európai körúton sajátította el, akárcsak a Hegyeshalmon átutazó különös családok és élmények útján.

Margitai Ági édesapja, Weisz Jenő papírhulladékkal kereskedett. A játékszín pincéjében gyermekkorában a hatalmas bálák között játszott, megriadva a rágcsálóktól, de a papírkereskedés igazi játszóteret jelentett számára. Kedves, bohém édesapjának szokása volt vasárnap délelőttönként a kávéházba járni, ahonnan mindig csokoládét hozott a lányának.

A II. világháború kitörése mindent megváltoztatott. Margitai Ági édesapját elhurcolták, soha többé nem látták egymást. E korszak mély nyomot hagyott Ágiban, akinek édesanyja és nővére szintén súlyos terheket cipeltek.

A háború után Margitai Ági tanulmányai során szépen teljesített, a cserkészkedés révén gyorsan felnőtt. Iskoláskorában az úttörőcsapatának tanácselnöke lett, és sok emlékezetes élménye fűződik a táborozásokhoz. Különösen kedvelte a történelmet, és elhatározta, hogy tanár lesz, de a sors a színpadra vezette.

Margitai Ági nevének megváltoztatása is figyelemre méltó; az új név a szülővárosában, Margitán gyökerezik, illetve családja ősi gyökereit is tükrözi.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán kifejezetten növekedett a tehetsége, hiszen nagyszerű írók és színészek között tanulhatott. Osztálytársai között ott volt Bodrogi Gyula, Böröndi Kati és sokan mások, akik később a magyar kultúra fényes alakjaivá váltak.

Mindezek az élmények hatalmas hatással voltak Rá. Margitai Ági életrajza nem csupán a színházról, hanem a múlt nehézségeiről, valamint az élet normáiról és tanulságairól is szól. Az ő története inspirációt nyújt a fiatal művészek számára, hogy bátorsággal és elszántsággal küzdjenek az álmukért.