A kormánypárti képviselők nyolc fontos pontos módosítást javasoltak a 15. Alaptörvényhez, amelyekről már három hete tárgyalnak. A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtökön kezdheti el a javaslat megvitatását. Az utolsó simításokat a fideszes képviselők végezték el, és az új javaslat középpontjában a települések önvédelmi jogának törvénybe emelése áll.

Ez a jogszabály Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter tárcájának munkájából ered, és starkt jelentős hatással lehet a helyi közösségekre. A javaslat célja, hogy a települések, különösen a lakosságcsökkenéssel küzdő 2000 önkormányzat, védelmet nyerjenek a nem kívánatos betelepülésekkel szemben.

Navracsics szerint többek között az alábbi eszközök segíthetik a települések önvédelmét: - A helyi lakosok általi ingatlan vásárlás előnyben részesítése, - Az ingatlanok eladási jogának szigorítása a nem helybéli vásárlók számára, - Lakcímbejelentéshez való szigorúbb feltételek bevezetése, - Helyi adózási kötelezettségek megállapítása.

Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében emelte ki a települések védelmét, hangsúlyozva, hogy a kistelepüléseknek joguk van megvédeni a helyi identitásukat és arculatukat.

A Telex jelentése szerint a teljes törvénycsomagot később terjesztik be a parlament elé, de már most is előkészítik a tervezetben a helyi közösségek önvédelmét szolgáló jogi kereteket. Fontos, hogy Magyarország Alaptörvénye 27. cikkelye kimondja a helyben tartózkodás jogát, amelyet a módosításokkal szeretnének kiegészíteni annyival, hogy a települések identitásának védelme nem sérülhet a szabad mozgás jogával.

További fontos módosítás, hogy a kormány nem hirdetheti meg állandóan a veszélyhelyzetet. A kormány eddigi gyakorlatát – amely lehetővé tette a veszélyhelyzet harminc napos kihirdetését és 180 napra való meghosszabbítását az Országgyűlés kétharmados többsége által – szigorítanák.

A 15. Alkotmánymódosítást április elején terjesztették be a parlament elé, és Orbán Viktor már jelezte, hogy a javasolt módosítások a közösségek védelmét célzó legfontosabb lépések. Felmerül a kérdés: hogyan befolyásolja ez a jövőbeli településfejlesztést és közpolitikai döntéseket? A lakosság várakozással tekint az esetleges változások elé, amelyek a vidéki Magyarország jövőjét befolyásolhatják.