Magyarország számára kiemelkedő lehetőségek nyílnak a hazai energiaforrások kiaknázásával az orosz gáz importjának csökkentése érdekében. Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) konferenciáján hangsúlyozta, hogy az energiaszuverenitás növelése és a külföldi energiaforrásoktól való függetlenség elengedhetetlen cél. A miniszter kiemelte, hogy a génóbb forrásokat, mint például a hazai fölgáz, földhő és biometán, kell használnunk, hogy csökkentsük az importfüggőséget.

A Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) legfrissebb változata szerint a cél 2024-re a gázimport 80%-os csökkentése, mivel a hazai termelés jelenleg csupán a fogyasztás 15%-át fedezi. Az importgáz legnagyobb része Oroszországból származik, így az alternatív források, mint a megújuló energiaforrások és innovatív technológiák nagy szerepet játszanak a kitettség csökkentésében. A NEKT célja az alternatív energiaforrások, mint a geotermia és a biogáz, elérhetőségének növelése az ország energiaellátásában.

Az orosz gáz kiváltására irányuló stratégiai tervek már évtizedek óta szerepelnek a politikai napirenden. A korábbi Nemzeti Energiastratégia (NES) is a földgáz importfüggőségének csökkentését tűzte ki célul, és az energiatakarékossági intézkedések mellett sürgeti a megújuló energiák felhasználásának növelését.

Az Energiaügyi Minisztérium adatai szerint a 2024-es célokat már 2023-ban teljesíthetjük. Az ország gázfogyasztása jelentősen csökkent, a hazai földgáztermelés pedig lassan, de biztosan növekszik. A geotermikus energia potenciálja és a biogáztermelés fejlesztése érdekében a szakértők további forrásokat is feltérképeznek. Az előrejelzések szerint a geotermikus energia akár 1 milliárd köbméter földgázt is képes lehet helyettesíteni 20 év múlva.

Sőt, a biometán termelésének növekedése is jelentős hozadékkal járhat: az előrejelzések szerint a biogáz és biometán potenciálja a gázfogyasztás 3%-ának kiváltását szolgálhatja. Az alternatív energiaforrások hasznosítása Magyarország számára nemcsak gazdasági előnyöket, hanem egy zöldebb jövőt is biztosíthat.

Egyre inkább világossá válik, hogy Magyarország képes lehet a fosszilis energiaforrásoktól való fokozatos elmozdulásra és a fenntarthatóság irányába való elmozdulásra, miközben a hazai kitettséget csökkenti.