Az idei év különösen mozgalmasra sikerült a magyar politikai életben, amely már eddig is tele volt botrányokkal és váratlan eseményekkel. Az ukrajnai háború, a román elnökválasztási káosz és Joe Biden visszalépése mind hozzájárultak az év feszültségterhelt atmoszférájához. Mindezek ellenére a figyelem középpontjába Magyar Péter került, aki az elmúlt hónapokban politikai sztárrá nőtte ki magát a Tisza Párt vezetőjeként.

Az év eseményei között kiemelkedő volt a kegyelmi botrány, amely megrázta az országot, és éles politikai vitákat generált. Az aktív tüntetések, amelyek 100-150 ezer fős tömegeket mozgattak, a köztársasági elnököt és az igazságügyi minisztert is megbuktatták. Az influenszerek által szervezett megmozdulások valódi közfelháborodást gerjesztettek, és a Tisza Párt is kapcsolatba került ezekkel az eseményekkel, amely lehetőséget biztosított Magyar Péternek a politikai tőke kiépítésére.

Pék Szabolcs, a Politikatudományi Intézet elemzője szerint Magyar Péter három hónap alatt képes volt felépíteni egy 30%-os népszerűségnek örvendő pártot, ami figyelemre méltó teljesítmény az ország politikai színterén. A Szlovákiában, Szlovéniában és Bulgáriában már meglévő politikai karakterekhez hasonlóan Péter hirtelen megjelenése újraírta a politikai kommunikáció szabályait Magyarországon. Az emberek a hagyományos politikai véleményformálók helyett egyre inkább az online térben keresik a tájékoztatást és az inspirációt.

A társadalom polarizálódása jól megfigyelhető a médiában. Míg a kormánypárti média Magyar Pétert a vesztes és agresszív félként próbálja beállítani, addig az internetes felületeken a Menczer Tamás elleni kreatív mémgyártás virágzik. Ez a feszültség rávilágít arra, hogy nagy szükség van a politikai vitákra, amelyek elég széles spektrumot fednek le a közéletben.

A politikai marketing is új szintre emelkedett, hiszen a közösségi média és az online platformok világában könnyebbé vált a célzott politikai üzenetek közvetítése. Péter folyamatosan megjelenik élő közvetítéseken, ami lehetővé teszi számára, hogy közvetlen kapcsolatban álljon a választókkal, és azonnali visszajelzéseket kapjon tőlük. Ezzel az új módszerrel nemcsak a politikai diskurzusban jelenik meg, hanem a politikai tájékoztatásban is egyfajta forradalmat indított el.

Mindez felveti azt a kérdést, hogy mi lesz a hagyományos médiával, amely a következő évtizedekben lehet, hogy elkerüli a figyelmet. A közösségi média térhódítása és a politikai tájékoztatás digitalizációja azt is jelenti, hogy a jövő politikai eseményeinek alakulását nemcsak a hagyományos módszerek fogják meghatározni, hanem a közvetlen, valós idejű cselekvések és reakciók is. A Tisza Párt reneszánszát éli, és kérdés, hogy ezt az új politikai trendet ki tudja kihasználni a legjobban a jövőben.