A NASA Perseverance marsjárója újabb lenyűgöző felfedezést tett a Jezero-kráterben, ahol a szonda feltűnően világos, úgynevezett „lebegő” kőzetdarabokra bukkant. Ezek a különös kövek láthatóan eltérnek a környezet többi sziklájától, ami felkeltette a kutatók figyelmét. A „lebegő” kifejezés arra utal, hogy e kövek nem a helyükön találhatók, hanem erózió vagy víz által kialakított folyamat következtében kerültek oda.

A Marsjáró egy innovatív lézer indukált letöri spektroszkópia (LIBS) módszerével vizsgálta az érdekes kőzetdarabokat. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy egy rövid és nagy energiájú lézerimpulzus segítségével elpárologtassa és gerjessze a célminták anyagának egy kis részét. Amint a gerjesztett atomok és ionok visszatérnek alapállapotukba, jellegzetes fényt bocsátanak ki, amelyből meghatározható, hogy milyen kémiai elemek alkotják a kőzetet.

A lézeres vizsgálat eredményei alapján a kutatók megállapították, hogy a vizsgált minták főként kaolinitból állnak, amely egy puha, agyagos ásvány. A Földön ez az ásvány meleg, nedves környezetben, intenzív esőzések vagy források közelében képződik. Érdekes módon a marsi változat keményebbnek bizonyult, mint földi megfelelője, ami eltérő időjárási vagy kőzetképződési folyamatokra utalhat. Ezen kívül spinelt is felfedeztek a minták között, amely egy magnézium- és alumíniumtartalmú drágakő.

A kutatók számára komoly kihívást jelent, hogy pontosan meghatározzák, honnan eredhetnek ezek az ásványok, hiszen a Jezero-kráter peremén szintén jelentős mennyiségű kaolinit lelhető fel. A kutatás következő lépései közé tartozik annak kiderítése, hogy pontosan hol és milyen körülmények között alakultak ki ezek az ásványok. Ezáltal értékes információkkal gazdagodhatunk a marsi vízkörforgás múltjáról, valamint arról, hogy mennyire volt barátságos környezet a mikrobiális élet kialakulásához.

Ez a felfedezés rávilágít arra, hogy a Mars történetében a korábban feltételezettnél sokkal hosszabb ideig is fennállhattak meleg, nedves viszonyok. A kutatók remélik, hogy ezzel a tudással közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megértsük a Mars korai földrajzi és környezeti viszonyait, és hogy esetleg valaha létezett-e itt élet.