Egy nemzetközi kutatócsoport a James Webb Űrteleszkóp (JWST) segítségével felfedezett egy hihetetlenül régi galaxist, amely 330 millió évvel az ősrobbanás után bocsátott ki fényt.

A JADES-GS-z13-1-LA nevű galaxis fénye egy rendkívüli esemény eredménye, mivel a fényének el kellett volna vesznio a sűrű, kozmikus ködökben. Ez a felfedezés azért különleges, mert a JADES az egyik legtávolabbi ismert galaxis a világegyetemben. A fénye közel 13,5 milliárd fényévre van a Földtől, ami azt jelenti, hogy ez a galaxis majdnem olyan régi, mint maga az univerzum.

Minél távolabbi helyeket sikerül megfigyelni a JWST segítségével, annál mélyebbre látnak a kutatók az időben, eljutva egészen az ősrobbanásig. A galaktikus fény kibocsátásának titkai különleges jelentőséggel bírnak, mert a tudósok azt állítják, hogy a JADES galaxis a kozmikus sötét korszak közepére nyúlik vissza.

Ekkoriban a semleges hidrogén gázoknak rendkívül sűrűnek kellett volna lenniük ahhoz, hogy megakadályozzák a korai csillagok vagy galaxisok fényének kibocsátását. Kevin Hainline, az Arizonai Egyetem csillagásza, aki a kutatás egyik szerzője, kiemelte: "Elképesztő, hogy egy ilyen galaxist találunk, ha figyelembe vesszük az univerzummal kapcsolatos eddigi elképzeléseinket."

Ez a lenyűgöző felfedezés hatalmas következményekkel járhat a világegyetem keletkezésének megértésében. A kutatók állítják, hogy számos elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy a galaxis miként és miért bocsátotta ki a Lyman-alfa sugárzást, de a válaszok keresése még folyamatban van.

A JADES galaxis felfedezése új fényt derít a csillagászat történetére, lehetővé téve a tudósok számára, hogy jobban megértsék a világegyetem korai fejlődését. A felfedezés eredményeit a Nature folyóiratban tették közzé, és a szakértők már most is izgatottan várják a következő lépéseket ebben az izgalmas kutatási területen.