2024 végére az akkumulátoros energiatárolók teljesítőképessége közel háromszorosára nőtt, ami óriási fejlődés a magyar energiarendszerben. Fenyvesi Péter, a Trustify elnök-vezérigazgatója megerősítette, hogy az energiatárolás központi szerepet játszik a rendszer stabilitásának biztosításában.

Két év visszaesés után Magyarország áramfogyasztása 3,3%-kal emelkedett 2024-ben, elérve a 48,166 GWh-t. Az ország áramtermelése még nagyobb ütemben, 5,3%-kal nőtt, ami csökkentette az import arányát; az áramfelhasználás mindössze 22,3%-a származott importból—ilyen alacsony értéket utoljára 2012-ben láthattunk.

Fenyvesi arra is rámutatott, hogy az atomenergia továbbra is a vezető energiaforrás Magyarországon, arányát 42,8%-ra becsülik, miközben a megújuló energiaforrások összesített aránya 31,1%-ra nőtt, ami jelentős előrelépést jelent a 2023-as 26,3%-hoz képest. A napenergia különösen figyelemre méltó, 30%-os növekedéssel a második legnagyobb energiaforrássá vált, megelőzve a fölgázt. A háztartási napelemes rendszerek már az ország energiamixének 8%-át teszik ki.

Az energiatárolás fontos szerepet játszik a hálózat stabilitásában. A szakértő hangsúlyozta, hogy a megújulók térnyerésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik az energiahálózat kiegyensúlyozása és a tárolási kapacitások növelése. 2025 februárjára a nagyobb rendszerekhez tartozó akkumulátoros energiatárolók teljesítőképessége 61,3 MW-ra nőtt, ami közel háromszorosa a 2023-as 21,8 MW-os értéknek.

A Napenergia Plusz Program keretében eddig több mint 21 ezer háztartásból körülbelül 7400 már telepített napelemes rendszert, amelyeket 69 MWh kapacitású energiatárolók egészítenek ki.

A jövőbeni célok rendkívül ambiciózusak: 2026-ra 500-600 MW, míg 2030-ra 1 GW energiatárolási kapacitás elérése szerepel a stratégiai tervek között.

Magyarország energiamixe átalakulóban van, és a megújuló energiaforrások térnyerése egyértelművé teszi, hogy a tárolási kapacitások bővítése elengedhetetlen. Az energiatárolás nemcsak a hálózati stabilitás szempontjából fontos, hanem gazdasági értelemben is kulcstényező: a hatékony tárolás lehetővé teszi, hogy a zöldenergia a megfelelő időben és formában álljon rendelkezésre, ezzel biztosítva a fenntartható és pénzügyileg is megtérülő működést.

Fenyvesi Péter szerint a jövőben az energiatárolás nem csupán akkumulátorokra épül majd: az iparágban egyre nagyobb figyelem irányul más tárolási technológiákra, mint például a hidrogéntárolás és a szivattyús energiatározók, amelyek alternatív megoldásokat nyújthatnak az energiafeleslegek kezelésére.

Az elmúlt években Magyarország látványos lépéseket tett az energiafüggetlenség és a megújuló energiaforrások kiaknázása felé, amit az 2024-es adatok is tükröznek: a fosszilis energia részesedése folyamatosan csökken, míg a napenergia és az energiatárolás fejlesztése stabilabb és hatékonyabb hálózatot eredményezhet a következő években. Ezzel párhuzamosan egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság és a zöldberuházások növelése is, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett erőfeszítések összhangban vannak az Európai Unió klímatervével.