Az új brüsszeli terv, amely a Habsburg-dinasztia örökségét idézi, lehetőséget ad arra, hogy a múlt és a jelen összefonódjon. Mindez emlékeztet arra a kettős vámrendszerre, amelyet Mária Terézia vezetett be 1754-ben, és amely alapjaiban formálta a birodalom kereskedelmét. Mária Terézia célja az volt, hogy ösztönözze az ipar fejlődését, ezért létrehozott egy egységes külkereskedelmi vámhatárt, amely nemcsak Ausztriát, hanem Magyarországot is magába foglalta.

Ez a döntés előnyösen hatott az osztrák és cseh iparra, de jelentősen megnehezítette a magyar ipar helyzetét. Magyarország híres mezőgazdasági termékekkel számos piacot nyert, de az ipar fejlődése ugyanakkor megállt, így az ország agrárközpontúvá vált. A brüsszeli terv aktualitása érdekében érdemes megvizsgálni, hogy a modern gazdasági kihívásokhoz hasonlóan a történelem hogyan formálja a jövőt.

A múlt tanulmányozása nemcsak a történészek számára fontos, hanem jelentős tanulságokkal szolgálhat a jelen gazdasági stratégiái számára is. Milyen lépéseket tudunk tenni a jövő ipari fejlődésének érdekében, figyelembe véve a történelem hatásait? A brüsszeli döntéshozók előtt új kihívások állnak, és talán éppen Mária Terézia öröksége adhat inspirációt a jövőbeli stratégiák kidolgozásához.