Kína 2025 őszére elképzelhető, hogy birtokában lesz egy hazai fejlesztésű extrém ultraibolya (EUV) litográfiai rendszernek, amely forradalmasíthatja a félvezetőgyártást. Jelenleg az EUV litográfiai berendezések egyedüli gyártója a holland ASML, amely rendkívül eszközigényes technológiákat kínál. Az amerikai szankciók miatt azonban a kínai cégek nem férhettek hozzá ezekhez az alapvető eszközökhöz.

A Huawei dongguani üzemeiből kiszivárgott fotók tanúsága szerint egy új LDP lézer berendezés van fejlesztés alatt. Ez a lézer képes extrém ultraibolya fényt előállítani, amely kulcsfontosságú a nanométeres méretű áramkörök előállításához. A 13,5 nanométeres hullámhosszú fény különösen hasznos, mivel lehetővé teszi bonyolult és miniaturizált áramkörök létrehozását, amely a modern technológiai igényekhez elengedhetetlen.

A jelenlegi ASML berendezések egy másik típust, az úgynevezett LPP lézert használnak, amely több évtizedes fejlesztés eredménye. Az LDP lézer előnyei között szerepel, hogy jobb hatásfokot érhet el kisebb költségekkel, amely Kína számára elengedhetetlen, hiszen a technológiai lemaradásukat gyorsabban be tudnák hozni. Az állami támogatással működő SMIC chipgyártóval együttműködő Huawei a tervek szerint 2025 harmadik negyedévében kezdi el a próbaüzemet, és jövőre már beindíthatják a termelést.

A félvezetőgyártás beindítása és a technológia helyi szintű elsajátítása akár évekig is eltarthat. Ha azonban sikerül, ez hasonló eseményt idézhet elő, mint ami a DeepSeek vállalattal történt. A DeepSeek kína mesterséges intelligencia fejlesztő cég, amely képes volt minimális költségek mellett létrehozni egy olyan érvelő nyelvi modellt, amely a legújabb amerikainál is versenyképesebb lett. Ezzel a lépéssel nemcsak a technológiai versenyt erősítették, hanem a globális piacon is megerősítették pozíciójukat.

Az Egyesült Államok szankcióinak tapasztalata és Kína technológiai fejlődése új perspektívát adhat a globális chipgyártásban, így óriási érdeklődés övezi a következő évek innovációit. A kérdés már csak az, hogy a kínai cégek képesek lesznek-e mérnöki tudásukat és technológiai forrásaikat a legnagyobb kihívásokra fordítani?