A digitális jegybankpénz gondolata nem új keletű, és már régóta a centralizált pénzügyi rendszer átalakulásának előzményeit mutatja. A Bitcoin és más kriptovaluták megjelenése után a Facebook Libra projektje adta meg a végső lökést a jegybankoknak, hogy komolyan fontolják a digitális valuták bevezetését. A Libra alapjaiban rengethette volna meg a klasszikus pénzügyi rendszert, amennyiben a Meta sikeresen életbe léptette volna. Mivel több milliárd felhasználót vonzhatott volna, elképzelhető, hogy a Libra komolyan veszélyeztette volna a jegybankok ellenőrzése alatt álló pénzforgalmat.

Ma már a világ jegybankjainak 90 százaléka munkálkodik a digitális jegybankpénzterv kidolgozásán, legyen szó tervezésről, fejlesztésről, tesztelésről vagy piacra dobásról. Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank szakértője, arra is rámutatott, hogy a digitális pénz bevezetésének motivációi jelentősen eltérnek a különböző országokban.

Svédország például a készpénzhasználat drasztikus csökkenése miatt vizsgálja a digitális jegybankpénz lehetőségét. A svéd rendszer közel áll ahhoz, hogy teljesen digitális legyen, amely olyan problémákat vet fel, mint hogy mi történik, ha a lakosság nem fér hozzá a hagyományos banki pénzügyi szolgáltatásokhoz.

Kínában viszont a helyzet egészen más, mivel olyan nagy tech vállalatok, mint az Alipay és a WeChat, gyakorlatilag átírták a lakossági pénzforgalom szabályait. A digitális jüan kifejlesztésével a kínai jegybank azt a célt tűzte ki, hogy visszaszerezze az irányítást a pénzügyi rendszer fölött.

A fejlődő országokban, ahol az emberek jelentős része nem jut hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz, a digitális jegybankpénz bevezetése a pénzügyi bevonódás növelésére fókuszál. A legfrissebb kísérletek Nigériában, Jamaikában és Zimbabwéban történtek, ahol a digitális pénz a lakosság bevonását is célozza.

Az Európai Unió is hasonló irányban dolgozik, a digitális euró bevezetésének tervei folyamatosan formálódnak. Az Európai Központi Bank komolyan fontolóra vette, hogy 2025 novemberére kulcsfontosságú döntést hozzon a digitális euró bevezetésével kapcsolatban, ami Magyarország számára is meghatározó jelentéssel bírhat. Az EKB által javasolt keretek között a digitális euró használata elérheti a hazai felhasználók széles körét, emiatt pedig az MNB is komolyan készül a változásokra.

A digitális jegybankpénz bevezetésének folyamata nemcsak a pénzügyi rendszerek átalakulását ígéri, hanem új lehetőségeket is teremt a pénzügyi bevonódás növelésére, a tranzakciós költségek csökkentésére és a rendszer átláthatóságának javítására. A Megvalósítás előtt álló kérdések pontos kidolgozása és a különböző kockázatok az alapvető lépések közé tartoznak. A digitális pénz innovatív megoldásokat adhat a jövő pénzügyi problémáira is, és az MNB elkötelezett abban, hogy Magyarország a globális verseny részesévé váljon.