
Kétségbe vonva: A Kennedy-akták nem igazolják a CIA szerepét az 1956-os forradalomban
2025-03-20
Szerző: Bence
Március 17-én Donald Trump utasította a John F. Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos kormányzati iratok nyilvánosságra hozatalát, ám történészek figyelmeztettek, hogy az újonnan közzétett dokumentumok nem tartalmaznak lényegi információkat a merényletről. Ennek ellenére a kutatók és az érdeklődők izgatottan várták az iratok megjelenését, remélve, hogy új információk derülnek fényre, különösen a CIA hatvanas évekbeli tevékenységéről.
Az amerikai sajtóval beszélgető szakértők elmondták, hogy legjobban azon iratokra kíváncsiak, amelyeket korábban részben kitakartak. Larry J. Sabato, a Virginiai Egyetem történésze figyelmeztetett, hogy ha egy iratból hosszabb bekezdések, oldalak vagy több oldal is eltűnik, akkor annak valószínűleg komoly, érzékeny tartalma van.
A közzétett aktákban feltűnt a Hungarian Freedom Fighters Inc. és a Hungarian Freedom Fighter Federation Inc. néven ismert szervezet, amely mögött egy eddig kitakart rész volt. Most azonban kiderült, hogy a CIA támogatta a működésüket.
Ez a megállapítás felkeltette azok érdeklődését, akik azt sejtették, hogy ez bizonyítékul szolgálhat arra, hogy a CIA finanszírozta az 1956-os forradalmat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a dokumentumokban nem állt, hogy a CIA közvetlenül a magyar szabadságharcosokat támogatta, csupán annyit említettek, hogy az amerikai Hungarian Freedom Fighter Federation Inc. tevékenységét támogatták.
A Hungarian Freedom Fighter Federation Inc. 1957 tavaszán alakult New Yorkban, bőven a forradalom leverése után. Elnöke Király Béla vezérezredes volt, aki a forradalom alatt a Nemzetőrség főparancsnokaként szolgált, majd Ausztriába menekült, végül az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a hadtörténészként ismertté vált.
A közzétett iratokban szerepel, hogy a szervezet, azaz Király Béla, 1963-ban kapcsolatba lépett a Fidel Castro-ellenes Movimiento Democrata Cristiano (MDC) floridai csoport katonai vezetőjével, Laureano Batista Fallával, aki megkereste Király Bélát, hogy találkozókat szervezzenek a Castro-ellenes szervezetek és a Hungarian Freedom Fighters között. A CIA hiánypótló adatokat keresett az MDC-re vonatkozóan, mielőtt engedélyt adtak volna Király találkozójára.
Különösen fontos aspektusa a történetnek, hogy Ungváry Krisztián, a neves történész, már korábban is megjelentette, hogy az Egyesült Államoknak és a hírszerzésnek nem volt szerepe az 1956-os forradalom kirobbanásában. Ungváry írásaiban hangsúlyozta, hogy a forradalom idején mindössze egy hírszerző tiszt tartózkodott a budapesti amerikai követségen, de ő sem rendelkezett konkrét kapcsolatokkal, és a forradalom kitörésében a CIA sem játszott közvetlen szerepet.
Király Béla neve egyéb CIA-dokumentumokban is felbukkant, ahol arra vonatkozóan számoltak be, hogy ő, mint a nem hagyományos hadviselés szakértője, találkozott amerikai védelmi tisztségviselőkkel. E találkozók célja az volt, hogy jelezze a szovjeteknek, hogy a amerikai hadsereg felkészült magyar gerillák alkalmazására egy esetleges berlini összeütközés során.
A forradalom után Király Béla a szovjet tankok elől menekült Ausztriába, majd az Egyesült Államokba emigrált. Az Egyesült Államokban a magyar emigrációs szervezetek munkájában aktívan részt vett, és közben történelmi diplomát szerzett a New York-i Columbia Egyetemen. Végül professzori ténykedésére és tudományos munkásságára összpontosította életét.