2025 januárjában a Schmidt Ocean Institute kutatói egy rendkívüli eseménnyel szembesültek: egy hatalmas, körülbelül 30 kilométer hosszú és 18 kilométer széles jégtömeg, az A-84 névre keresztelt jéghegy, levált a George VI selfjégről, amely eddig az Antarktiszi-félsziget jégtakarójához tartozott.

Ez a lenyűgöző jégtömeg, amely területét tekintve már nagyobb Budapestnél, új és eddig ismeretlen lehetőségeket teremtett a kutatók számára a tengerfenék és az ott élő ökoszisztémák megismerésére. A felfedezés nem csupán tudományos értelemben érdekes, hanem azt is jelzi, hogy a globális felmelegedés következményeként folyamatosan változik a jégkibocsátás, és ez hatással van az óceánok élővilágára.

Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója kijelentette: „Alig vártuk, hogy felfedezhessük ezt az újonnan elérhető területet, és amit ott találtunk, az minden várakozásunkat felülmúlta. Egy lenyűgöző, virágzó ökoszisztémát találtunk.” Az első pillantásra a kutatók olyan rejtett világra bukkantak, amely évtizedek, sőt évszázadok óta létezhetett a jég alatt.

Az expedíció során nyolc napon át figyelték meg a tengerfenék élővilágát, korallokat, polipokat és óriási tengeri pókokat találtak, egyes élőlények már 1200 méteres mélységben is előfordultak. A felfedezés különösen izgalmas, hiszen a tengerfenék biológiai sokfélesége újfajta ismeretekhez vezetheti el a tudósokat.

A tudományos közösség számára megdöbbentő, hogy ilyen gazdag élővilág fejlődhetett ki a jég alatt. Általában a mélytengeri élővilág a felszínről lehulló táplálékra épül, de itt a kutatók úgy vélik, hogy a tápanyagokat az óceáni áramlatok hozhatták be, mivel egy körülbelül 150 méter vastag jégtakaró szigetelte őket az anyagoktól.

A kutatók sejtik, hogy sok eddig ismeretlen fajt is azonosítottak, és ez a felfedezés bővíti tudásunkat az Antarktisz jégtakarójának alatti életformákról. Ez a munka hozzájárul a tudósok jobb megértéséhez az óceánok ökoszisztémájának, és segíti őket abban, hogy a globális éghajlatváltozás következményeit jobban feltérképezhessék.

A kutatók által gyűjtött adatok az Antarktisz jégtakarójának múltbéli viselkedésének megértéséhez is hozzájárulnak, amely az éghajlatváltozás hatására egyre inkább zsugorodik. Sasha Montelli, a University College London kutatója hangsúlyozta: „Az antarktiszi jégveszteség világszerte jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez. Kutatásunk kulcsfontosságú, mivel hosszabb távú összefüggéseket tárt fel ezekben a változásokban, és segíthet pontosabb előrejelzéseket készíteni, amelyek megalapozhatják a jövőbeli intézkedéseket.”

A kutatások során feltárt új ismeretek tehát nemcsak tudományos szempontból érdekesek, hanem komoly társadalmi és környezeti következményekkel is járhatnak. A jégtömegek olvadása folytatódik, és a jövőbeli kutatások kulcsfontosságúak lehetnek a globális felmelegedés következményeinek mérséklésében.