A Nagy-korallzátony, az ausztrál partok mentén, rendkívül súlyos károkat szenvedett el az utóbbi időszakban a rekordmagas óceáni hőmérsékletek következtében. Egy új tanulmány szerint a zátony déli részén katasztrofális folyamatok zajlanak: a vizsgált területen található korallok jelentős része kifehéredett, és közel 52%-uk teljesen elpusztult. A tudósok azonnali intézkedéseket sürgetnek a korallzátonyok megmentésére. A korallok nemcsak a tengeri ökoszisztémák megőrzése, hanem az élelmezésbiztonság és a partvidékek védelme szempontjából is kulcsfontosságúak.

A Sydney-i Egyetem kutatói hat hónapon keresztül vizsgálták a Nagy-korallzátony One Tree Island nevű szigetén található 462 koralltelepet. A Limnology and Oceanography Letters című szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint májusra 370 kolónia kifehéredekett, és a nyár folyamán a korallok 95%-ának pusztulását is megfigyelték.

A korallok színpompás világát mikroszkopikus algák biztosítják, amelyek érzékenyek a hőmérséklet-emelkedésre. Amikor ezek az algák elpusztulnak, a korallok élettelen fehér mészkő alapú "csontvázá" marad csupán. Ez a korall-fehérdés (coral bleaching) többek között az egész ökoszisztémát veszélybe sodorja, hiszen a korallok elhalása a tengeri erózió jelentős növekedését okozza, ami teljes összeomláshoz vezethet a korallkolóniákban.

2024 várhatóan az egyik legrosszabb év lesz a csendes-óceáni korallok számára, hiszen a nyár során a Nagy-korallzátony körüli vizek hőmérséklete rekordmagas szintre emelkedett. Maria Byrne, az Egyetem Élettani és Környezettudományi Karának vezető kutatója hangoztatta, hogy a sürgős cselekvés nemcsak a biológiai sokféleség megőrzése érdekében szükséges, hanem az emberi létfenntartás, különösen az élelmezésbiztonság és a partvidékek védelme szempontjából is.

A Nagy-korallzátony 345 000 négyzetkilométernyi területével a világ legnagyobb korallzátonya, amely több mint 1500 halfajnak és 411 korallfajnak ad otthont. A turizmus ágazata évente milliárd dolláros bevételt generál az ausztrál gazdaságnak. Az elmúlt évtizedekben többször is megfigyeltek tömeges kifehérést 1998-ban, 2002-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2020-ban és 2022-ben, így a korallzátony jövője komoly aggodalomra ad okot a tudósok és a döntéshozók körében.

A világ kormányainak sürgős intézkedéseket kellene tenniük a klímaváltozás következményeinek mérséklésére, hogy megmentsék ezt az egyedülálló természeti csodát, amely nem csupán ökológiai jelentőséggel bír, hanem városok és közösségek megélhetését is biztosítja.