A NASA Parker napszondája karácsonykor történelmi mérföldkőhöz érkezett: soha nem látott közelségbe merészkedett a Naphoz, megdöntve az űrszondák eddigi rekordját. December 24-én, 12:53-kor magyar idő szerint a szonda mindössze 6,1 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét, ami körülbelül tízszer közelebb van, mint a Merkúr pályája. Ezzel a Parker elérte a lenyűgöző 690 ezer kilométer/órás sebességet, ami azt jelenti, hogy a Tokyo-Washington D.C. távolságot kevesebb mint egy perc alatt tehetné meg!

Nicola Fox, a NASA Tudományos Missziók Igazgatóságának munkatársa így nyilatkozott: "Jelenleg a Parker Solar Probe elérte azt, amire a küldetést terveztük. Ez egy óriási "Hurrá!" pillanat volt számunkra."

Az intenzív napsugárzás miatt a Szonda irányítója nem tudott kommunikálni a Parkerrel a megközelítés során. Nour Rawafi, a projekt tudósa jelezte, hogy a csapat várhatóan december 27-én, hajnalban kap egy jelzést, amely megerősíti a szonda állapotát. Az elkövetkező hetekben érkeznek a gyűjtött képek is, míg a tudományos adatok továbbítása januárban kezdődik.

"Soha ember által készített tárgy nem jutott el ilyen közel egy csillaghoz, így a Parker valóban feltérképezetlen területekről fog adatokat gyűjteni" - magyarázta Nick Pinkine, az Applied Physics Laboratory missziós műveleti vezetője.

A 2018-ban induló Parker célja a Nap rejtélyeinek értelmezése, például annak megértése, hogy miért melegszik olyan gyorsan a Nap korona, valamint mi gyorsítja fel a töltött részecskéket a fényhez közeli sebességre. A Parker hőpajzsa 11,4 centiméter vastag szén-kompozitból készült, amelyet úgy terveztek, hogy a műszereit szobahőmérsékleten tartsa, annak ellenére, hogy a Nap felszíni hőmérséklete körülbelül 1371 Celsius-fok.

A tudósok számításai szerint a Parker a megközelítés során esetleg átkelt a nap forró plazmafolyamain, és talán napkitöréseket is megfigyelhetett, amelyek káprázatos aurórákat idéznek elő a Földön, miközben zavarokat is okozhatnak a globális kommunikációban.

Nicholeen Viall, a Parker WISPR műszerének kutatója így fogalmazott: "A Nap más dolgokat csinál, mint amikor a szondát kilőttük. Ez nagyon izgalmas, mert különböző típusú napszeleteket és napviharokat kelt."

A Parker már a küldetése előtt is szokatlan képeket készített az elhaladó üstökösökről, valamint tanulmányozta a Vénusz felszínét. Az új felfedezésekből a kutatók azt várják, hogy az elkövetkező években alapvetően megváltoztathatják a Napról alkotott képet, és új világosságba helyezhetik a csillagunkkal kapcsolatos ismereteinket.

Ez a karácsonykor történt rekordmeghódítás nem csupán a NASA, hanem az egész űrkutató közösség számára mérföldkő, és sokan izgatottan várják a következő napokat, amelyek új információkat hozhatnak a Nap titokzatos működéséről.