Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy a főváros élni kíván elővásárlási jogával a Rákosrendezői mini-Dubaj beruházás – hivatalos nevén Grand Budapest – adásvétele ügyében. A városvezető elképzelése szerint a fővárosnak a bíróságtól jogtalanul visszatartott 28 milliárd 300 millió forint és kamatait kellene számításba venni, amikor a Magyar Államkincstár elutasítja a város igényeit.

A beruházás körüli jogi problémák komoly feszültséget okoznak a kormány és a főváros között. Az ügylet hátterében arab befektetők állnak, akik a kormány szerint a piaci ár töredékéért vásárolnák meg a területet. Karácsony Gergely kiderítette, hogy a szerződés egyik része arra utal, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van.

Az ingatlanok többsége állami tulajdonban van, de két ingatlanrészhez magánszereplők is csatlakoznak: a Stockton Zrt. és a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. jogutódjaként a Budapesti Közművek Zrt.

A szóban forgó ingatlan, a 29834/13 helyrajzi számú telek nemcsak fontos jogi vonatkozásokkal bír, hanem a térség fejlődése szempontjából is kiemelt szerepet játszik. A terület nettó vételára 50,9 milliárd forint, melyből 20,6 milliárd forint kizárólag erre a telekre esik.

De mi is tulajdonképpen az elővásárlási jog? Ez a jog lehetőséget ad arra, hogy az arra jogosult fél – jelen esetben a főváros – előnyben részesítve vásárolhassa meg a szóban forgó ingatlant más érdeklődőkhöz viszonyítva. Ezt a jogot sokféle megállapodás vagy jogszabály szabályozza, és gyakran előfordul közös tulajdon esetén.

A Grand Budapest beruházás kapcsán a Polgári törvénykönyv alapján az osztatlan közös telek esetében a Stockton Zrt. is jogosult erre a jogra, amely cég Zelles Sándor érdekeltségébe tartozik. Zelles neve ismerős lehet, hiszen a Gyurcsány-érában ő állt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. élén.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az eladás nem csupán ingatlaneladás. Az ingatlanon új városrész épülhet, amit az Abu Dhabi Eagle Hills ingatlanfejlesztő kivitelezne, emellett a kormány közlekedésfejlesztési tervek is kapcsolódnak a beruházáshoz. Válaszlépésként Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter ironikusan közölte, hogy ha Karácsony Gergely a főváros számára meg szeretné szerezni a területet, akkor először 5000 milliárd forintot kellene igazolnia.

Ez a sok jogi és pénzügyi bonyodalom arra utal, hogy a Grand Budapest-beruházás ügye nem fog gyorsan rendeződni. Az ügylet folytatása a bíróság elé kerülhet, és éveken át húzódhat, míg végre felfedjük az igazságot a főváros jövőjéről és annak fejlődéséről.