Hétfőn a Fővárosi Törvényszék az Alkotmánybírósághoz fordult a szolidaritási hozzájárulás ügyében, miután a kormány által átalakított kivetési módszert jogellenesnek találták.

Karácsony Gergely a döntést követően sajtótájékoztatót tartott, ahol hangsúlyozta, hogy a bíróság világosan kinyilvánította, hogy a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módja alkotmányellenes. Ez már a második alkalom, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz fordul.

A kormány nem a bíróság döntését hajtotta végre, hanem jogi kiskapukat keresett, hogy törvényesnek láttassa a nyilvánvalóan törvénysértő intézkedéseit. A főváros eddig minden fontos pert megnyert a kormánnyal szemben, tudatta a főpolgármester.

Karácsony részletesen elmondta, hogy idén a kormány próbálkozott a jogi helyzet megváltoztatásával, korábban a Magyar Államkincstár a költségvetési törvény alapján számította ki a hozzájárulás mértékét, most viszont a nemzetgazdasági miniszter határozza meg azt egy rendeletben.

Szerinte ez nem változtatja meg a megszorítás jogellenességét, mivel az Alkotmánybíróság a szolidaritási hozzájárulás lényegét érintő döntést hozott.

Karácsony hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, hanem az államháztartáson belüli újraelosztás.

Az államnak pedig komolyan meg kell vizsgálnia, hogy az elvonás nem veszélyezteti-e az önkormányzatok közfeladatainak ellátását.

A kormány idén 89 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást irányzott elő Budapestre, amiből már egy részt, amit alkotmányosnak tartanak, befizettek, de 50 milliárd forintot vitatnak.

Karácsony kiemelte, hogy nem csupán a saját véleményéről van szó, hanem az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése is igazolta, hogy ha a főváros befizeti ezt az elvonást, akkor ellehetetlenülnek azok a közszolgáltatások, amiket a törvény előír.

A főpolgármester szerint így „teljes mértékben lehetetlenné válik a fővárosi közszolgáltatások finanszírozása”, ha a teljes összeget be kellene fizetni.

Bár a főváros eddig megnyerte a pert, Karácsony nem várhat az Alkotmánybíróság döntésére.

„Nincs időnk a jogi útra, mert az rendkívül lassú” — mondta, hozzátéve, hogy az önkormányzat védelme augusztusban lejárt, és szeptemberben fenyegeti a várost, hogy az államkincstár újra leemeli a szolidaritási hozzájárulást.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy van egy lassú jogi út és egy gyors politikai út is.

Karácsony elmondta: a nyári időszakban a tárgyalások megszakadtak, a kormányzati partnerek eltűntek, nem válaszolnak a megkeresésekre.

„A nyár folyamán megszakadtak a tárgyalások, nem reagálnak a megkereséseinkre” — panaszolta.

Karácsony külön kiemelte Budapest pénzügyi helyzetét, elmondva, hogy a fővárosi önkormányzatnak évi kétszer, szeptemberben és márciusban van fizetési napja.

A főpolgármester figyelmeztetett arra, hogy ha a kormány tényleg elvenné a főváros összes forrását, az súlyos következményekkel járna.

„Ott vagyunk a szakadék szélén, és dönteni kell, hogy a kormány bedobja-e a fővárosi önkormányzatot a szakadékba, vagy komolyan veszi a bíróság döntését.”