
„Itt hagytak minket a sz*rban” – Valóban így beszéltek Hunyadiék?
2025-04-17
Szerző: Anna
A Hunyadi-sorozat első részében bombasztikus kérdés zúdul a nézőkre: „Hol van az apa, hol van a mi drága Ulrik grófunk?” A válasz pedig nem marad el: „Cillei? Valahol a király seggében féltávon!”
Ez a fajta nyelvhasználat sok filmkritikust felháborított, akik nem bátortalanok, hogy hangot is adjanak véleményüknek. Egy néző például panaszkodott: „Biztosan nem hangzott el úgy, hogy megint itt hagytak minket a „sz*rban”, hiszen abban az időben ez nem volt szokásos.” Mások arra mutattak rá, hogy a sorozatban a szereplők nem magázódnak, és ezt a tegeződést sem tartották jellemzőnek nemesi körökben.
A nyelvi igényesség egyik nagy szakértője, Pomozi Péter nyelvész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének vezetője is elmondta véleményét: vajon milyen lenne, ha korhű lenyomatát keresnénk a Hunyadi János idejének beszélgetéseinek?
Miért nem alkalmaztak korhű nyelvet?
A sorozat készítői rengeteg erőforrást fektettek a palota-berendezésekbe és a kosztümökbe, ám a korabeli nyelvezet megalkotása mintha háttérbe szorult volna. Az olyan jelenetek, mint „ezt most miért kellett?” vagy „a húgomat hagyd ki ebből” inkább a 21. század nyelvi sajátosságait tükrözik. Pomozi álláspontja szerint a 15. század első harmadában már létezett elegendő nyelvemlék, hogy egy korrekt korhű nyelvi környezetet kialakíthassanak.
Milyen nyelvet beszéltek a Hunyadiak?
A nyelvész megjegyezte, hogy a magyar nyelv abban az időszakban sokkal gazdagabb volt, mint azt sokan hinnék. Ráadásul az akkori magyar nyelvjárások között jelentős különbségek voltak. A dokumentumok és egyéb forrásanyagok alapján a korabeli beszélt nyelvről azt mondja, hogy bár a nézők bizonyos része érthetné, mégis fárasztó lenne követni egy-egy hosszú párbeszédet.
Korabeli kifejezések és szleng
Sokan kérdezik: „A sorozatban használt „sz*r” valóban ott volt a beszédükben?” Pomozi megnyugtatja a nézőket, hogy az „ősi magyar” szavak, mint például a „sz*rral” igenis léteztek, de a szó pejoratív jelentése a későbbi időkben alakult ki.
A „kurva” szó is szerepet kap a sorozatban, és bár a szó használata dokumentáltan létezett már a középkorban, a jelentéstartalma más volt, így a filmben való megjelenése is inkább a társadalmi kontextushoz lett igazítva.
Összegzés: szórakozás vagy történelmi hitelesség?
Összességében elmondhatjuk, hogy a sorozat szórakoztató, de a történelmi hitelesség kapcsán sokan érezhetnek hiányosságokat. Pomozi Péter szavaival élve: „Ha a mai nyelvhasználatot várjuk a Hunyadi sorozattól, az nem fog összhangban lenni azzal, amit látunk a vásznon.” A kérdés már csak az, hogy a nézők valóban egy kézzelfogható, korabeli világra vágynak, vagy inkább a szórakoztató, dinamikus párbeszédek mellett döntenek.