Minimumár-szabályozás az ukrán gabonaexportban

Mihajlo Szokolov ukrán mezőgazdasági miniszter-helyettes 2024 augusztusában jelentette be az új minimumár szabályozást a gabonaexport terén. A szabályozás egy árküszöböt vezet be, ami kötelező érvényű lesz minden olyan gazdálkodóra, aki gabonát exportál. A jogszabály az öt legfontosabb gabonafélét célozza, így a búzát, kukoricát, repcét, napraforgómagot és olajat, illetve a szóját is érinti, de valószínű, hogy más mezőgazdasági termékekre is kiterjedhet.

A célja, hogy védje a belső piacot. A minimumárat akkor léptetik életbe, ha a belföldi piacon lévő árak ezt indokolják, vagy ha termelési zavarok akadályoznak egyes exportmennyiségeket. Ez gyakorlatilag mennyiségi korlátozásként is értelmezhető, ami szintén határt szab a külkereskedelemben.

A korábbi példákat figyelembe véve, Indiában 2014-ben a burgonya exportjára 450 dolláros minimumárt vezettek be, hogy megállítsák az árak drasztikus emelkedését a belföldön. Az Európai Unió tagállamai közül többen már korábban elfogadtak hasonló intézkedéseket, ezzel is bizonyítva, hogy egy jól megtervezett gazdaságpolitikai lépés eredményes lehet.

Ezek a szabályok az állam központi bevételeinek növelését is szolgálják, hiszen a minimumárak alapját a Vámhivatal adatai határozzák meg. Ennek eredményeként a gazdák és kereskedők most aggódnak, hiszen jelenleg nem tudni, hogy mekkora értékekért exportálhatnak.

A lépés szükségessége a masszívan nőtt feketegabonaexport miatt vált egyre nyilvánvalóbbá. Az illegálisan értékesített gabonák eladása és a vissza nem utalt devizabevételek jelentősen rontják az ukrán gazdaság helyzetét. A minisztérium mindezzel igyekszik megfékezni a korrupt gyakorlatokat, amely a javak illegális értékesítésén alapul. A legfrissebb fejlemények szerint a kereskedőknek 90 nap áll rendelkezésükre, hogy rendezniük kell a devizabevételek ügyét.

A szabályozás népszerűségével kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Az Ukrán Gabonaszövetség képviselői aggodalmukat fejezték ki, hogy a reform nem csupán nehézségeket okoz az exportőröknek, de a nemzetközi piacon lévő megállapodásokat is hátrányosan befolyásolhatja. Az aktuális helyzetben, amikor a tavalyi évben aratott gabonakészletek már elfogytak, a gazdák nehéz helyzetbe kerülhetnek a keresleti ajánlat csökkenése miatt.

A következő exportálható mennyiségek is csökkenésre számíthatnak; búzából és kukoricából várhatóan 13,6 és 22 millió tonnát exportálhatnak, ami szintén kisebb mennyiség, mint az előző években. Ráadásul az importáló országok számára is komplikált helyzetet teremt, mivel a jövőbeli kereslet teljesítése jelentős mértékben a világpiaci árakon is múlhat.

Kérdéses, hogy a minimumár bevezetése hogyan hat a világpiaci árakra. Ukrajna eddig is jelentős játékos a gabonaexportban, különösen napraforgóolajban, így a bevezetett áremelkedés a többi exportőr árain is érzékelhető változásokat hozhat. Emellett a globális élelmiszerárakat sem kímélheti, miután a következő időszak amúgy is meg fogja határozni árszintüket.

Ne felejtsük el, hogy a gyengülő gabonatermés az ukrán gazdaság jövőjét is befolyásolhatja, és a beruházások tovább csökkenhetnek, ha a helyzet nem stabilizálódik. Az ukrán gazdák most küzdenek a megélhetésükért, és ez a minimumár szabályozás sokak számára komoly kihívásokat jelenthet.