Január 7-én Donald Trump leendő amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy Grönlandnak az Egyesült Államok részévé kell válnia a nemzetbiztonság érdekében, mivel meg kell védeniük magukat a kínai és orosz fenyegetésektől. Ez nem meglepő, hiszen az amerikai elnök már 2019-ben is felvetette a sziget megvásárlásának lehetőségét, de azóta a katonai erő alkalmazását sem zárta ki.

Az Egyesült Államok számára kiemelten fontosak a nyersanyagok és ásványkincsek, amelyek Grönland területén találhatók. A globális felmelegedés következtében a jégtakaró olvadása során olyan erőforrásokhoz is hozzáférhetnek, amelyeket a korábban nehezen elérhető helyszíneken találhatunk. Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója kiemelte, hogy ezek a kérdések szoros összefüggésben állnak az Egyesült Államok belbiztonságával.

Grönland, amely a világ legnagyobb szigete, több mint 600 éve Dániához tartozik, és jelenleg autonóm jogokkal bíró terület, de a biztonsági és külügyi ügyeket továbbra is Koppenhága irányítja. Az Egyesült Államok hadserege jelenleg is állandó jelenlétet tart fenn Grönland északnyugati részén, a Pituffik légibázison.

Az amerikai nagykövetség hivatalos szóvivője a Reutersnek elmondta, hogy az Egyesült Államok nem tervezi katonai lábnyomának növelését Grönlandon, ami kedvező jel a helyi közösségek számára. Ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is szorosan együttműködnek Koppenhágával és Nuuk városával, Grönland fővárosával, hogy minden javaslat megfeleljen a közös biztonsági igényeknek.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök nemrégiben kifejezte, hogy nem tudja elképzelni, hogy az Egyesült Államok, mint NATO-szövetséges katonai beavatkozást alkalmazna Grönlandon. Hangsúlyozta, hogy a grönlandi népnek kell döntenie a jövőjükről.

A grönlandi vezető, Mute Egede pedig bejelentette, hogy függetlenségüket támogatja, és világossá tette, hogy a sziget nem eladó. Ezzel Grönland helyzete újabb fontos témát került a nemzetközi politikai viták középpontjába.