Világ

Indonézia leggazdagabb nője három nap alatt vesztette el vagyona felét

2025-04-01

Szerző: Ádám

Marina Budiman, Indonézia leggazdagabb nője, sokkoló eseményen ment keresztül, amikor három nap alatt több mint 8,5 milliárd dollárt veszített a DCI Indonesia részvényeinek értékéből. Az eset rámutat arra, hogy a tőzsde világában mennyire gyorsan változhatnak a körülmények. Az üzletasszonynak és társainak, Otto Toto Sugirinek és Han Arming Hanafianak a vagyona a közelmúltban még 17 milliárd dollárral emelkedett, mielőtt az árfolyamok drámaian zuhanásnak indultak.

Budiman a DCI vezetőjeként az ország adatközpont-iparának ikonikus figurájává vált, azonban a tőzsde rendkívüli volatilitása, amely Indonéziában jellemző, kulcsfontosságú szerepet játszott a hirtelen vagyonvesztésében. A DCI szerdán piacra lépve 17 milliárd dolláros értéke mellett szemben a tavalyi 112 millió dolláros bevétellel és 49 millió dolláros nyereséggel zárta a napot. A helyzet tovább romlott, amikor a befektetők árgus szemekkel figyelték az ingadozásokat, és sokan pánikba estek az eladási hullám miatt.

Az összeomlás okai részben a DCI részvényeinek szűk szabad forgalma miatt alakultak ki. A cég 78%-át birtokló Budiman, Sugiri és Hanafia mellett a milliárdos Anthoni Salim is érintett, amikor a részvények cseréje a várt milliomosok között mindössze 80.400 darabra csökkent Dzsakartában.

A szakértők figyelmeztettek a DCI árfolyamának kilengéseire, amelyeket a szűk részvényárfolyamoknak tulajdonítanak. Mohit Mirpuri, a SGMC Capital Pte alapkezelője szerint az ilyen piaci helyzetek megmutatják, hogy a kisikszendel képesek erőteljes ingadozásokat okozni a részvényekben.

A DCI teljesítménye az indonéz tőzsdei index legrosszabb mutatói közé került, és az esemény váratlan jellegű volt, amely sokakat meglepett. Nirgunan Tiruchelvam elemző úgy fogalmazott, hogy a hirtelen eladási hullám olyan megdöbbentő volt, mint egy villámcsapás az égből.

A DCI visszaesésének hátterében a piaci bizonytalanság is áll, amit súlyosbít az indonéz kormány gazdaságpolitikája is, amely az ambiciózus infrastruktúra kiadásokra helyezi a hangsúlyt. A politikai feszültségek, valamint a külső nyomás, mint az amerikai vámpolitika és kereskedelmi feszültségek, tovább fokozzák a piaci instabilitást.

Fontos megjegyezni, hogy az adatok szerint Indonézia tőzsdéje korábban is tapasztalt hasonló hirtelen visszaeséseket, ahol a befektetők kezdetben reméltek magas hozamokra, de aztán gyorsan megfordult a helyzet. Az ilyen ingadozások rávilágítanak arra, hogy a hirtelen növekvő gazdaságokban a vagyonok nem maradnak tartósak, és a piaci változások gyorsan átírhatják a befektetési terveket.

Befektetők figyelme most az irányadó kormányzati intézkedésekre irányul, amelyek csökkenthetik az ilyen drámai árfolyam-ingadozások lehetőségét. Az események a piacon figyelmeztetésként szolgálnak arra, hogy a feltörekvő gazdaságokban a befektetések kockázatai jelentős mértékűek lehetnek.