Az FSZB (Orosz Föderális Biztonsági Szolgálat) legfrissebb jelentése szerint egy orosz állampolgár a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül kapcsolatba lépett az ukrán GUR (Főhírszerző Igazgatóság) katonai hírszerző ügynökség egyik tisztjével.

Ez a fejlemény már magában is figyelemre méltó, de az események további fordulatai még inkább meglepetést okoztak. Az orosz tájékoztatás szerint az ukrán hírszerző tiszt elárulta egy bomba rejtekhelyét, amit az orosz állampolgár a parancsára megkeresett és eltávolított a helyszínről.

Az FSZB szerint a bombát, amely másfél kilogramm TNT-nek megfelelő mennyiségű robbanóanyaggal volt megtöltve, egy hordozható hangsugárzóba rejtették.

Az FSZB azonban nem hozta nyilvánosságra, hogy pontosan hol található a bomba, illetve hogy ki volt az a magasrangú ukrán tiszt, és az oroszpárti katonai blogger, akire a merényletet tervezték.

A Reuters eddig nem tudta elérni az ukrán GUR-t a részletek tisztázása érdekében.

Ez a merényletkísérlet nem az első ilyen eset Ukrajna történetében. Az ország korábban kijelentette, hogy a célzott gyilkosságokat legitim eszköznek tartja az orosz agresszióval szembeni védekezés során. Ezzel szemben Oroszország terrorcselekményeknek minősíti ezeket az akciókat, ami csak tovább fokozza a feszültséget a két ország között.

Nemrégiben több hasonló eset is történt az ukrán hírszerzés részvételével. Például december 17-én az ukrán SBU (Biztonsági Szolgálat) Moszkvában megölte Kirillov altábornagyot, aki az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi csapatok vezetője volt. Kijev azzal vádolta Kirillovot, hogy stratégiai tiltott vegyi fegyverek használatát támogatta, amit Moszkva tagadott.

A hasonló akciók megítélése megosztó, és sokan kifejezték aggályaikat velük kapcsolatban. Keith Kellogg, nyugalmazott amerikai altábornagy, Donald Trump ukrajnai megbízottja a Fox Newsnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az ilyen gyilkosságok nem feltétlenül okos lépések, és kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy messzire vezethetnek.

Oroszország már bejelentette, hogy bosszút fog állni Kirillov elleni merénylet miatt, ami tovább eszkalálhatja a két ország közti konfliktust, és a nemzetközi közösség figyelmét is egyre inkább felhívja a kiszélesedő háborús helyzetre.

Ezek az események csak tovább mélyítik a politikai ellentéteket és feszültségeket, miközben mindkét fél folytatja az információk és dezinformációk háborúját.